Bezárul a kiskapu a Wise, Revolut előtt is – drágul a vállalkozói bankolás?
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
A hazai kkv-k harmadát tiltotta már le a Facebook. A letiltott vállalkozások 55 százaléka semmilyen magyarázatot nem kapott, miközben egy letiltás által okozott átlagos kár közel 1,2 millió forint volt – derül ki a Marketing Commando kutatásából.
A felmérés szerint a magyar kkv-k 83 százaléka használja hirdetésre a Facebookot, ami ezzel messze a leggyakoribb kkv-s marketingeszköz. Bár egyre kevésbé bíznak benne, szakítani nem tudnak vele, mert a bevételük jelentős része függ tőle.
A legtöbb esetben a hirdetési fiókot tiltotta le a Facebook (24 százalék). Az üzleti profilt az azt használók 11 százalékánál, Facebook-csoport 3 százalék esetében tiltottak le. A hirdetési fiókot minden esetben sikerült visszaállítani a válaszadóknak. Végleges letiltást a Facebook-használó válaszadók 1,5 százaléka kapott a kutatás szerint.
A fő kihívást az jelenti, hogy a nehezen értelmezhető és folyamatosan változó felhasználói irányelvek alapján nehéz tudni, miért is történik a letiltás. A felmérésben részt vevők beszámolója alapján az esetek 55 szzalékában egyáltalán nem kaptak indoklást. A megkérdezettek 29 százaléka kapott valamilyen magyarázatot, és mindössze 9 százalék válaszolt úgy, hogy az kielégítő volt.
Az átláthatatlan szabályok és letiltások hatására bizonytalanná váltak a kkv hirdetők, ami jelentősen lerontotta a Facebook megítélését. Már csak a válaszadók 43 százaléka bízik a közösségi oldalban mint hirdetési eszközben, ami 11 százalékpontos csökkenést jelent az előző évihez képest. Csökkent a közösségi oldalon látható tartalmak hitelességének megítélése is. A megkérdezett kkv-k 17 százaléka tartja hitelesnek a Facebookon látható tartalmakat, ami 3 százalékpontos csökkenés a tavalyi 20-hoz képest.
A közösségimédia-óriás bizalomvesztése annak a tükrében különösen jelentős, hogy minden más terület bizalmi szintje stagnál. A Google-ben hirdetési eszközként a válaszadók 57 százaléka bízik, a keresési találatokat pedig 60 százaléka tartja hitelesnek – közölték.
