A fenntarthatósági és klímacélokkal ellentétes módon, de az uniós folyamatokhoz illeszkedően hígítaná fel a kormány az ESG-törvényt, a kicsiket még az adatszolgáltatási kötelezettség alól is felmentené. Az intézkedés a német CDU választási ígéretével is összefügg. Mely kötelezettségek mennek, és melyek maradnak az új szabályok szerint?
Átlagosan 10 százalékos béremelésre számíthatnak a kkv-k dolgozói, és pozitívum, hogy a cégek háromnegyede nem készül leépítésekre.
Évtizedes sláger az adminisztrációcsökkentés. A kormány javítani szeretné az üzleti környezet biztonságát. És jó lenne, ha a sok kockás füzettel működő kisvállalkozás előre lépne a digitalizációban.
A legnagyobb gondnak a megrendelések visszaesését és a veszteséges működését tartják. Nyáron a kkv-k több állami támogatású kölcsönt vettek fel, mint piacit, miközben egyre nő a körbetartozások kialakulásának kockázata. Viszont a bankok által vállalt 12 százalékos kamatplafon fél évvel hozhatja előre a kamatcsökkentést.
Az év első felében nagyon megugrottak a cégmegszűnések, aztán kis enyhülés jött, de szeptember óta ismét emelkedőben van az eljárások száma. Egyre több az előzmény nélküli procedúra is.
A nagyvállalatok vezetői kirobbanó sikerre számítanak, a kis társaságok főnökei recesszióra.
Oroszországban sohasem volt könnyű a kis- és középvállalkozások élete, s az Ukrajna elleni orosz invázió hatására tovább romlott a szektor helyzete. A kilátások sem jók: miközben a konfliktus még jó ideig ki fog tartani, s a Kreml elsősorban a nagyvállalatokat igyekszik életben tartani.
Lazítani kellene az elvárásokon és meghosszabbítani a jelentkezési határidőt.
Jelezniük kell, hogy augusztus elsejétől már többet kell fizetniük az energiáért.
Jóváhagyták Brüsszelben azt a 90 milliárd forint keretösszegű magyar programot, amellyel a kis- és középvállalkozásokat támogatnák az orosz-ukrán háború okozta nehézségek leküzdésében.
A miniszter azt mondta, a kormány célja, hogy a kisvállalkozások tudjanak működni, és az üzleti modelljüket ne rongálja az energiaválság.
Eleve csak júliusig szólt az ajánlat, most mégis sok, a hosszabbításban bízó kisvállalkozást ért hideg zuhanyként, hogy az év felétől már piaci árat kell fizetniük az energiáért. Cipészek, bőrdíszművesek, üvegfestők hívják kétségbeesetten az egyik érdekvédelmi szervezetet, mert úgy látják, a védőernyő nélkül nem lesz jövőjük. Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozatával igyekezett valamelyest lenyugtatni a kedélyeket, de a részletszabályok megjelenéséig erre aligha van valódi esély, ráadásul sokuknak biztosan nem jut az olcsó energiából.
A piac mérete meghaladta a 4200 milliárd forintot.
Egy felmérés szerint a kis- és közepes vállalkozások 3 százaléka tervez elbocsátásokat a kötelező bérfejlesztés miatt.
Sokan egyáltalán nem kapnak magyarázatot a tiltásra, így esélyük sincs javítani a helyzeten.
Sokkal kedvezőbbé válnak jövőre az átalányadózás szabályai, így például kétmillió forintos bevételig az átalányadózó mentesül az adófizetés alól - mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
A kisvállalkozások több mint kétharmada nagyobb átállásra kényszerült az elmúlt hónapokban – erre jutott a Magyar Telekom felmérése. Az egyik legfontosabb változás az, hogy a digitális megoldásokban a minőség fontosabb lett, mint az ár, sokan pedig már a második hullámra készülnek.
A pályázatokat május 29-től adhatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások, elsősorban technológiai fejlesztésekre.
Egy felmérésből az derült ki, hogy a kkv-k közel harmada vagy nem hallott a GDPR-ról, vagy nem tudja, hogy az rá is vonatkozik.
