Az ellenzéki összefogás bácskai képviselőjelöltje, Kiss László a napokban radikális ötlettel állt elő, petíciót indított egy független Bács megye mellett. Kettévágnák Bács-Kiskun megyét, a déli leszakadó járásokból – Baja, Jánoshalma, Bácsalmás és Kalocsa járásból – egy önálló Bács megyét kerítenének körbe. Bár a fejlesztési pénzek nem kerülik el teljesen a megye déli részét, a térségben élők mégsem találják a helyüket.

A négy járásban, amely az új megyét adná, főleg mezőgazdasággal foglalkoznak, sokan élnek kacsatenyésztésből, bérneveléséből, és sokan gyümölcsöt termesztenek. A tervek szerint Baját tennék meg megyeszékhelynek, azt remélve, hogy az ország legnagyobb megyéjére delegált százmilliárdokból így talán Kecskemét mellett ide is jutna.

Videós riportunk az elszakadni kívánó Észak-Bácskából:

A hvg.hu heteken át próbálta megszervezni, hogy vagy a megye déli részének egyik parlamenti képviselője vagy a mezőgazdasági bizottság elnöke, Font Sándor mondja el álláspontját, terveit, amelyektől a Bácskában élők helyzete javulna, közelítene a megye kedvezőbb helyzetű északi felének életéhez, de nem éltek a lehetőséggel. Így legfeljebb a közzétett adatokból lehet információhoz jutni.

Három évvel ezelőtt a NER-kedvenc Duna Aszfalt nyert közbeszerzésen 3,4 milliárd forintot a bajai kikötő fejlesztésére, a napokban Mészáros Lőrinc vejének cége építkezhet ugyanitt 2,8 milliárd forintból. A Bajához közeli Mélykúton 2019 januárjában adták át a Hunent Zrt. új vágóhídját, ez orosz pénzből és magyar állami támogatásból is 12 milliárdot kóstált, majd éppen a napokban ismét megtolta a céget az állam 2 milliárd forinttal. Ősszel pedig a szintén ebben a térségben levő Jánoshalmán közel egymilliárdos agrárlogisztikai központ építése kezdődött, a gyümölcsfeldolgozó próbaüzeme már el is indult. (Az igaz, hogy csak Kecskemétre a Modern Városok Programban 100 milliárd forintot szán a kormány.) Az itt élők, úgy tűnik, hogy mégsem repesnek az örömtől, az ellenzék önálló Bács megyét akar, a Hunent Zrt.-hez beszállítók egy része pedig tüntetést szervez a vágóhíd elé péntekre.

hvg.hu

A jánoshalmi gyümölcsfeldolgozó 250 millió forintból épült, egy hűtőházat is terveznek 659 millió forintból, ennek a tárolókapacitása 1100 tonna. A Hunent Zrt. naponta 50 ezer kacsát és 20 ezer libát vág, ez évente 20–25 millió baromfit jelent, ennyit kellene megtermelni a térségben. Az imént említett tüntetés egyik szervezője, Szalóki Szabolcs most januárban hagyta abba a beszállítást, gazdaságukban évente nagyjából 1 millió baromfit neveltek, a cég 2019-es árbevétele 124 millió forint volt. A Hunent Zrt. tulajdonosainak is van egy baromfitenyésztéssel foglalkozó cége, a Füzes-Kacsa Kft. 2019-es bevétele majdnem elérte a 1,5 milliárd forintot. (A madárinfluenza torzító hatása miatt néztük a 2020-as eredmények helyett a 2019. évet.) Tehát szükség lesz a jövőben beszállítókra is, de a Hunent Zrt. nyilván törekszik arra, hogy házon belül is növelje a vágóhídra kerülő alapanyag előállítását. Így nem csoda, ha nem érzik túlzottan biztonságban magukat a térségben élő kisebb beszállítók.

hvg.hu

Az állami források nagyobb része a megye északi részére csordogál: 2014–20 között összesen 3815 uniós pályázat érkezett. A bajai járásba 517, a bácsalmásiba 163, a jánoshalmiba 118, és a kalocsaiba 325, a négy önállósodni akaró járásba együttesen, 1123. A megyei közgyűlésben döntenek a TOP-pályázatokról, ebből összesen 714-et osztottak szét, itt már látszik, hogy a szóban forgó 4 járásban kevesebb pályázati programról döntöttek a megyei képviselők. A megyei közgyűlési képviselők zöme egyébként Kecskemét, Kiskunhalas, Kiskőrös körzetében él, ahogy a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke, Font Sándor is.