Egy 5,7 milliárd forintos költségvetési csalás ügyében jutottak el most a vádemelésig – közölte a Fővárosi Főügyészség.

A vádirat szerint egy férfi elhatározta, hogy testvérével, a testvére élettársával és egy további társával létrehoz egy bűnszervezetet, amelynek célja munkáltatással összefüggő adók és járulékok megfizetésének elkerülése lesz. 2015-re már egy olyan, kétszintű céghálózat felett rendelkezett, amely stróman ügyvezetők nevén lévő, időszakonként cserélődő gazdasági társaságokból állt.

Az ügyészségi közlemény szerint a bűnszervezet irányítója egy komplett irodaházi szervezetet épített fel, amelyben a bűnszervezeti tagok, valamint a bűncselekmény elkövetéséről tudomással nem bíró dolgozók végezték az egymástól szigorú szabályok szerint elkülönített – különösen cégbejegyzéssel kapcsolatos, könyvelési, bérszámfejtési – feladatokat.

A foglalkoztatás kirendeléses formában történt, és ezt használta ki a bűnszervezet a költségvetés megkárosítására. A munkavállalókat a céghálózat alsó szintjén elhelyezkedő, közel 80 társasághoz jelentették be, de a kirendeléssel a céghálózat második szintjén álló társaságoknál dolgoztak. Ez utóbbiak alvállalkozóként álltak látszólagos üzleti kapcsolatban a főként takarítási, illetve őrzés-védelmi tevékenységet folytató megrendelő gazdasági társaságokkal.

A munkabért terhelő adókat és járulékokat bevallották, annak megfizetését ugyanakkor az elkövetők úgy kerülték el, hogy az adóbevallásokban fiktív számlákkal jogosulatlanul levonták az áfát.

A Fővárosi Főügyészség Gazdasági Bűnügyek Osztálya különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó – 4 vádlott esetén bűnszervezetben elkövetett – költségvetési csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és hamis magánokirat felhasználása miatt nyújtott be több mint 400 oldalas vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

Az ügyben 64 vádlott van; a bűnszervezet irányítója és 3 tagja, további 5 terhelt, akik a vád szerint tudták, hogy megkárosítják a költségvetést, azonban a bűnszervezet működését nem látták át, továbbá 55 stróman. Utóbbiak között voltak rendezett megjelenésű színlelt ügyvezetők, akiket szükség esetén adóhatósági ellenőrzésre vagy egyéb hivatalba is be lehetett küldeni, illetve olyanok is, akik rossz anyagi helyzetük miatt általában egyszeri vagy pár alkalommal kapott kisebb összegű anyagi ellenszolgáltatás, vagy ígért munka fejében vállalták el az ügyvezetői tisztségeket.