Évente csaknem 8 ezer tonna sonka fogy a húsvéti szezonban, a négymillió háztartásból 3,2 millió vásárol ilyenkor a húsáruból – derül ki a GfK adataiból. Így egyáltalán nem mellékes, hogy kevesebb, mint két hónap alatt 60 százalékkal nőtt a sertéshús ára. Ez új helyzetet teremtett a piacon, még úgy is, hogy az önköltségek már jó ideje brutálisan nőnek – erről is beszélt a Magyar Húsiparosok Szövetsége húsvéti sajtótájékoztatóján Éder Tamás, a szövetség társadalmi elnöke. Felidézte: egyes takarmánygabonák ára két év alatt két-háromszorosára nőtt már a háború előtt is, azóta pedig még tovább romlott a helyzet, hiszen mind Oroszország, mind Ukrajna meghatározó szereplője ennek a piacnak. A húsár emelkedése így némileg enyhített a termelők helyzetén, hiszen a komoly áringadozás miatt egy-másfél évig az önköltségeiket sem fedezte az elérhető ár.

Ez azonban nem minden: a növekvő bérköltségek mellett az energia- és egyéb beszállított alapanyagok (például csomagolóanyagok) esetében egy év alatt négy-ötszörös volt a drágulás, ráadásul ma már gyakorlatilag napi szinten változnak a húsipari szereplők költségei – sorolta Éder. Mivel szerinte nem várható a közeljövőben az élősertés árának a csökkenése, mindez óhatatlanul ahhoz vezet, hogy növekednie kell az átadási és a fogyasztói áraknak is, különben a húsipar – amely az elmúlt évben termelését és exportját is növelni tudta – óhatatlanul veszteségessé válik. Ez azért is problémás, mivel a szereplők többségének nincs tartaléka, így hiába állnak a feldolgozók rendelkezésére komoly fejlesztési források, akik a túlélésért küzdenek, ezzel sem tudnak élni majd.

Éder ezért a kiskereskedőket is felszólította arra, hogy a korábbinál gyorsabb és rugalmasabb ártárgyalásokra van szükség és arra, hogy a valódi önköltség beépülhessen az árakba.

Juhász István András

Az, ami a húsiparnak a túlélést jelenti, a fogyasztóknak óhatatlanul drágulást. Ennek jelei már most is látszanak. Kérdésünkre Éder Tamás nem akart jóslásba bocsátkozni azzal kapcsolatban, mekkora lehet az áremelkedés a következő időszakban. A húsvéti termékekkel kapcsolatban ugyanakkor felidézte: az akciós ajánlatok alapján a legalacsonyabb árkategóriáknál a tavalyi szinten vannak az árak, a magasabb minőségű termékeknél viszont már tapasztalható egy 10-15 százalékos emelkedés. Az, hogy nem magasabb, annak köszönhető, hogy a hosszú érlelésű sonkák még az árrobbanás előtti szinten vásárolt alapanyagból készültek, ha a mostani sertésárból kellene kiindulni, jóval magasabb lenne az áremelkedés, ahogy az várható a következő időszakban is – tette hozzá.

Mindennek azért is jelentősége van, mivel Orbán Viktor szerdai sajtótájékoztatóján utalt arra, hogy tárgyalásokat kezdhetnek az érintettekkel az árstopok meghosszabbításáról. Éder Tamás felidézte: a fixált árkategóriába tartozó sertéscomb esetében ez eddig nem volt igazából releváns, hiszen az árrögzítés alapjának tekintett október közepi és az árstop kezdetekor, február elején alkalmazott ár között nem volt nagy különbség. Most viszont igen – vagyis, tehetjük hozzá –, egy esetleges hosszabbításnál hasonló helyzet állhat elő ezen a piacon, mint a benzin esetében: a húst már jóval az önköltségi ár alatt fogják árulni.

Az ár szerepének a felértékelődése már most is látszik a hazai kereskedelemben: a GfK felmérése arra mutatott rá, hogy a megkérdezettek számára a kiváló minőségű alapanyag, a szigorú minőségbiztosítás mellett az ár is a korábbiaknál fontosabb szempontnak számít egy élelmiszer kiválasztásánál – erről Turcsán Tünde, a GfK FMCG üzletág-igazgatója beszélt. A szakember elmondta: a sonka és a füstölt húsok esetében 21 százalékot meghaladó drágulást mértek 2019 és 2021 között. Még szembeötlőbb a különbség, ha tízéves távlatban nézzük a húsvéti forgalom alakulását. Amíg 2011-ben még 3,1 kiló sonkát vettek a magyar háztartások, egy éve már csak 2,5 kilós volt az átlag. Ezzel szemben amíg 11 éve még 3400 forintos volt az átlagos költés, tavaly már 5400 forint.

Fazekas István

Az sem oldaná meg azonban az ágazat helyzetét, ha nőnének az árak, hiszen az élelmiszer-infláció már az elmúlt időszakban is jelentős volt, a hústermékek esetében is. Általánosságban, a KSH legfrissebb, februári adatai szerint egy év alatt több mint 11 százalékkal nőtt az élelmiszerek ára, ez pedig tovább növekedhet, ami – emelte ki Éder Tamás – egyfelől a fogyasztás csökkenéséhez vezethet, másfelől pedig visszatérhet az úgynevezett termékdualizálódás, vagyis az, hogy kettéválik a fogyasztás: lesz, aki a prémium termékeket keresi, de a 2008-as válság után újból megnő az olcsó, sokszor helyettesítő termékek szerepe is, újból megjelennek a lényegesen alacsonyabb önköltségen előállított, silány minőségű feltétek, a rudacskák és pálcikák a polcokon. Egy másik következmény pedig az olcsó tömegtermékek importjának erősödése lehet a szakember szerint: „sokat dolgoztunk az elmúlt években a patriotizmuson, de egy ilyen helyzetben ez gyengülni tud, ami szintén jelentős kockázat”.

A hazai termékekről beszélt a sajtótájékoztatón Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2020-hoz hasonlóan most is felmérte a magyar termékek arányát a hazai kiskereskedelemben. A felmérésben a tíz legnagyobb forgalmú láncnál 16 kategóriában 40 ezer terméket néztek, méghozzá olyanokat, amelyek Magyarországon is kellő mennyiségben előállíthatók. A felmérés kis javulást mutatott a két évvel ezelőttihez képest: amíg akkor a kínálatban 70,5 százalékban jelentek meg magyar termékek, ez az arány most 71,3 százalékos volt. A hazai láncoknál ennél magasabb, 77,7 százalékos arányt mértek, a nemzetközieknél pedig 68,6 százalékot. A lista élére is egy magyar lánc, a Coop került, ahol 82,2 százalékos volt az arány, a lista második helyén a CBA áll 78,7 százalékkal, a harmadik pedig az Auchan, 73,7 százalékkal. A lista utolsó helyén a Metro, a Lidl és a Penny található. A legnagyobb – 9,1 százalékos – növekedést is a Lidlnél mérték, ezen a listán a második az Aldi, 3,2 százalékkal, a harmadik pedig itt is az Auchan 2,6 százalékos növekedéssel.

Ami pedig a termékeket illeti: a friss csirke csaknem 97 százalékban származott a felmérés idején magyar forrásból, a tojásnál is hasonló ez az arány, míg a tejnél 96 százalékos. A lista alján a vaj, a sajt, a sonka és a joghurt szerepel, a sonkánál a termékek 39, a joghurtoknál pedig mindössze a termékek 16,67 százalékát állították elő Magyarországon. Mindez rámutat a magyar élelmiszerágazat nagy problémájára is: amíg az alapanyagokat itt forgalmazzák, a magasabb hozzáadott értékű termékek külföldi forrásból érkeznek.