Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Több mint egy évvel ezelőtt kerestem meg a Vodafone-t azoknak a piaci híreknek a hatására, hogy a vállalat egyes érdekeltségeit értékesíteni szeretné. Az előzetes tárgyalások után ajánlottam fel a kormánynak a kisebbségi tulajdonszerzés lehetőségét
– állította Jászai Gellért, a 4iG távközlési és informatikai cégcsoport elnöke az Indexnek adott interjújában azzal kapcsolatban, hogy a múlt hét elején bejelentették, a 4iG és a magyar állam közösen megállapodást kötött a Vodafone Magyarország megvásárlására. Összesen 715 milliárd forintot fizetnek, a 4iG 51, az állam 49 százalékos tulajdonos lesz.
Jászai azt is elmondta, Orbán Viktor a kormány részéről Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert jelölte ki a tranzakcióval kapcsolatban felelősként. Vele kellett egyeztetnie. A 4iG elnöke a vásárlás finanszírozásáról is beszélt, azt mondta, elsősorban nemzetközi piaci finanszírozásban, hitelben, illetve kötvénykibocsátásban gondolkodnak. „Az akvizíció előkészítésével és a finanszírozás szervezésével kapcsolatban hónapok óta együtt dolgozunk a világ egyik legnagyobb befektetési bankjával, a JP Morgannel” – tette hozzá.
Úgy számolnak, hogy a befektetés megtérülése nem lesz több 10-12 évnél, de pontosabbat akkor tudnak mondani, ha végeztek a Vodafone átvilágításával.
Jászai az állami szerepvállalásról is beszélt. Szerinte stratégiai tulajdonrészt kell szereznie az államnak a távközlésben, illetve szüksége van olyan profitábilis, nagy jövedelemtermelő képességű vállalatokra, amelyek stabil hozamokkal rendelkeznek, nem kiviszik az országból a megtermelt javakat, hanem inkább hazahozzák. Az időzítésről – miszerint nehéz gazdasági helyzetben történik a felvásárlás – azt mondta, egy vállalatot akkor lehet megvásárolni, amikor eladóvá válik, és sajnos nem akkor, amikor mi akarjuk, amikor számunkra a legalkalmasabb lenne.
Az Index rákérdezett arra is, hogy kartellgyanús helyzetet teremthet-e, hogy a másik mobilszolgáltatóban, a Yettelben is rendelkeznek 25 százalék tulajdonrésszel (igaz, a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálja az akvizíciót). Jászai azzal magyarázta ezt, hogy csak befektetők a jövőben már konkurens cégben, a stratégiáját szerinte érdemben nem befolyásolják. „Több forgatókönyvvel is rendelkezünk, a Yettelben lévő tulajdonunk nemcsak versenyjogi, hanem finanszírozási és megtérülési szempontból is fontos kérdés lehet a jövőben” – mondta.
