Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Mindent megtesz a Demokratikus Koalíció (DK), hogy megakadályozza a Vodafone állami felvásárlását – jelentette be szombaton az ellenzéki párt árnyékkormányának gazdasági árnyékminisztere. Dávid Ferenc szerint azért, mert a 49-51 százalékos tulajdonrészért az állam és a 4iG által közösen szánt 715 milliárd forint állami forrásának szerinte sokkal jobb helye lenne például
- az álláskeresési járadék folyósításának meghosszabbításánál
- a pedagógusok béremelésénél
- a közfoglalkoztatottak támogatásánál
- új óvodák és bölcsődék építésénél
- a diákhitelek egy részét is el lehete engedni belőle
- 250 ezer forint egyszeri rezsi támogatást lehetne adni kétmillió rászoruló családnak
- és a nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban részesülők egyhavi plusz ellátást kaphatnának
Ennek érdekében Varju László, a DK energia- és rezsiügyi árnyékminisztere a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult a lehetséges versenykorlátozó hatás miatt, a párt jelezte az Európai Bizottságnak is a vélelmezett tiltott állami támogatás aggályát, és a Vodafone felsővezetésének is címeztek egy levelet a tranzakció káros következményeiről.
A hvg.hu nemrég írt arról egyébként, hogy a Vodafone vesztesége hatmilliárd forinttal nőtt, ám ez aligha tántorítja el az államot és a 4iG-t, mivel a tranzakcióval a kormányzat évtizedes álma valósul meg. Arról pedig itt írtunk, hogy a Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére:
A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig - így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány
A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne.
