A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig – így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány

Könnyű úgy focizni, ha a te csapatod adja a bírót

– adná magát, hogy így jellemezzük, milyen az, amikor az állam egy-egy üzletágban nagyon szeretné megteremteni a saját vagy a hozzá közel állók többségét. De nem teljesen precíz a példa, mert feltételezi, hogy a bíró csal; sokkal jobb úgy fogalmazni, hogy az állam csapata írja a szabályokat, amiket aztán már csak be kell tartatni, és ha ez sem elég, akár meccs közben is változtatnak a szabályokon.

Miután 2010-ben újra hatalomra került a Fidesz, Orbán Viktor kiadta az iránymutatást: négy stratégiai ágazatban – a kiskereskedelemben, a bankszektorban, az energetikában és a médiában – magyar túlsúlyt kell elérni. A kiskereskedelemben ez még mindig csak távoli vágyálomnak tűnik, cserébe ötödiknek itt van a telekommunikáció. És persze sok más ágazat is, amelynek a tulajdonviszonyaiba belenyúltak az Orbán-kormányok:

A 14. gazdasági ágazatot kezdi einstandolni a kormány

Tíz év alatt tucatnál is több ágazat tulajdonviszonyaiba nyúlt bele az Orbán-kormány, hogy vagyonossá tegye híveit, és ezzel bebetonozza a Fidesz regnálását. Az alaptörvény sérelme nélkül ez aligha történhetett volna meg.

A magyar állam nagyon nagy szereplője a gazdaságnak – ez világosan látszik, az annál kevésbé, hogy ez mennyi közpénzbe került. A piacszerzés részletein végignézve azonban az derül ki, hogy nem csak pénzt szánnak rá, több technikát is előszeretettel alkalmaznak:

• létezik klasszikus értelemben vett vásárlás,
• gyakran történik piacszerzés egyéb eszközökkel, törvények átírásával, egyes szektorok egyes szereplőinek extra adóztatásával, egyéb állami szabályváltoztatásokkal,
• és persze magántulajdonban lévő vállalatok is piaci alapon üzletelnek, miután az államtól rengeteg pénzt nyertek el közbeszerzéseken – teljesen törvényesen, mégsem lehet ezt elhanyagolni, amikor a közpénz útjáról van szó.

• Telekommunikáció: A saját próbálkozás nem ment, inkább vásároltak