Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Azt kéri a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) a kormánytól, hogy hosszabbítsa meg a reklámadó január 1-jéig tartó felfüggesztését a gazdasági válság miatt.
Gulyás János, a szövetség elnöke Rogán Antallal, a miniszterelnök kabinetfőnökével folytatott megbeszélést a témában, és azt a választ kapta, hogy a kabinet megfontolja a kérésüket – olvasható az MRSZ közleményében.
Ebből az is kiderül, hogy a miniszterelnöknek eljuttatott levélben és a Miniszterelnöki Kabinetirodával folytatott egyeztetések során az MRSZ a már korábban is közzétett érveit hangsúlyozta.
A reklám- és médiaipar érti – írták –, hogy a magyar költségvetés nehéz helyzetben van, de a szakma egyhangú véleménye szerint a reklámadó visszavezetése a gazdasági stabilizáció és a növekedés ellen hat. Szerintük az adónem a jelenlegi súlyos energiaválsággal terhelt, erősen gyengülő makrogazdasági környezetben megroppanthatja az amúgy is csökkenő teljesítményt felmutató reklámipart.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a jelentősen növekvő költségek, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások a hirdetési büdzsék csökkenését eredményezik, zsugorítva a reklám- és médiaipar megadóztatható árbevételeit, nagyon sok piaci szereplő profitabilitását negatívba taszítva.
Emlékeztettek arra is, hogy a 2021-es hazai médiatorta mérete reálértéken még mindig nem érte el a járvány előtti, 2019-es szintet, 0,2 százalékkal csökkent ahhoz viszonyítva.
Szerintük a reklámipar multiplikátorként erősíti a gazdaságot, az iparág reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és a GDP-re. Hatástanulmányuk szerint minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
