Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Egy szerda este megjelent, január 13-ától hatályos rendelet a boltosokat kötelezi arra, hogy a befagyasztott árú termékekből még többet tartsanak.
Amikor januárban befagyasztották hat alapélelmiszer bolti árát, a rendelet ezt mondta ki: a kereskedő a 2021. október 15. napján forgalmazott termékek forgalmazására és naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi, a kereskedőnél készleten lévő mennyiség árusítására köteles. A később hozzátett tojás és krumpli esetében 2022. szeptember 30. volt ez a viszonyítási nap.
Az új jogszabály ehhez hozzáteszi:
a kereskedő köteles „készletét – szükség esetén a b) pont szerinti [vagyis a fenti határnapon forgalmazott] mennyiség kétszeresének mértékéig – és a vásárlók számára történő kihelyezését olyan mennyiségben biztosítani, hogy az a vásárlók kiszolgálására – áruhiány elkerülésével – folyamatosan elegendő legyen.”
Már a nyáron látszott, hogy az árbefagyasztás nem csökkenti az inflációt, viszont áruhiányhoz vezet, és százszámra teszi tönkre főleg a kisebb boltokat, amelyek tulajdonosai olcsóbban kénytelenek árulni az érintett termékeket, mint amennyiért ők maguk veszik. Ráadásul nem is biztos, hogy kapnak.
Az új kormányrendelet mégis a kereskedőkre parancsol rá, hogy még többet szerezzenek be és áruljanak az olcsóbb árukból, kerüljék el az áruhiányt, így most már azért is büntetést lehet kiszabni rájuk, ha nincs náluk kétszer annyi csirkemell, cukor, 2,8%-os tej stb., mint a kijelölt korábbi napon.
