Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
24 százalékosra lassult az infláció az egy hónappal korábbi 25,2-ről, az élelmiszerárak pedig hosszú idő után ha nem is kezdtek el csökkenni, de márciusról áprilisra már legalább stagnáltak – éves szinten ez persze még mindig 37,9 százalékos növekedés.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium erre gyorsan ki is adott egy közleményt, azzal a címmel: „Tovább csökkentettük a szankciós inflációt”. Az már más kérdés, hogy az infláció valójában nem szankciós, hiszen sokkal inkább köszönhetjük a kormány tavalyi választás előtti pénzszórásának, az energiakitettségünknek, a gyenge magyar élelmiszeriparnak, meg annak, hogy a forint az előző fél év erősödése ellenére még mindig elég gyenge – nyilván nem is várhattuk el a kormánytól, hogy ezeket az apróságokat részletesen kifejtsék, úgyhogy csak mellékesen állhat itt az adat, hogy a mi inflációnk úgy 24 százalékos, hogy az EU eddig ismert második legnagyobbja, a lett, 15 százalékos (és esetleg ha majd a csehektől befut áprilisi szám, az lehet annál kicsit nagyobb, náluk 16,5 százalék volt márciusban).
Raskó György: Az Orbán-kormány az elefánt az élelmiszerboltban
Az Orbán-kormány 13 éve tör-zúz az élelmiszer- és agrárpiacon, kezdve a kiskereskedelmi különadótól, át a plázatörvényen és az ársapkán, egészen az ukrán gabona körüli kavarásig, írja szerzőnk. Döntéseit kizárólag hatalompolitikai érdekek alapján hozza. És nem unta meg a „mocorgást". Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász részletes elemzése az elmúlt bő egy évtized kormányzati politikájáról.
A kormány azzal büszkélkedik: „annak érdekében, hogy az infláció minél hamarabb és minél erőteljesebben csökkenjen”, két új eszközt vezet be, „amelyek jelentős versenyt generálnak a kiskereskedelemben, így plusz lökést adnak az élelmiszerárak csökkenésének”. Júniustól jön a kötelező akciózás, júliustól pedig az online árfigyelő rendszer – írták.
Bár a kormány sokat remél ettől a két eszköztől, valójában inkább inflációnövelő hatásuk van:
A boltoknak előírt akciózás egy újabb politikai akció, és nem fogja leszorítani az inflációt
A kormány épp úgy profitál az áremelkedésből, mint a kiskereskedők, magát mégsem tartja spekulánsnak. Most kötelező akciózást is előír a boltok számára, megnéztük, hogyan hathat ez az inflációra. Nem csak az árakba szól bele a kormány, hanem az áruházláncok akciózásait is megregulázza - jelentette be a csütörtöki kormányinfón Szentkirályi Alexandra.
