Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Három nagy amerikai vállalat idén áprilisban megérezte, micsoda méhkasba nyúlt bele, amikor az LMBTQ embereket ünneplő Pride hónap alkalmából szimbolikus gesztusokat tett egy rendkívül polarizáló témában – írja az Axios. Az Anheuser-Busch, a Kohl's és a Target összesen 28 milliárd dollárt vesztett piaci értékéből, amiért beszálltak a kultúrharcba.
Az Anheuser-Busch, többek között a Budweiser, a Beck’s és a Stella Artois nevű sörmárkák tulajdonosa összeállt egy transznemű influenszerrel (nyitóképünkön), hogy a Bud Light nevű, Amerikában roppant népszerű sörmárkáját hirdesse. A jobboldali médiában akkora visszhangja lett a Bud Light és a transznemű Dylan Mulvaney közös kampányának, hogy elkezdték bojkottálni a cég söreit, amitől nem csak az eladásaik, hanem a piaci értékük is óriásit zuhant.
Az Anheuser-Busch milliárdokat, egy ponton 20 százalékot vesztett a piaci értékéből, és bár azóta valamelyest visszaerősödtek, még mindig alacsonyabb áron forognak a papírjaik, mint a megosztó reklámkampány előtt, ráadásul már nem ők a legnépszerűbb sörgyártó az Egyesült Államokban.
Hasonló történt a Kohl’s és a Target nevű, óriási áruházláncakat üzemeltető vállalatokkal; mindketten LMBTQ-tematikájú ruhákat dobtak piacra a Pride hónap alkalmából, a bojkott és a médiavisszhang hatására pedig bezuhantak a részvényeik. Csak a Target 15 milliárd dollárt vesztett piaci kapitalizációjából, azóta 63 milliárd dollárt ér, 11 milliárddal kevesebbet, mint a hisztéria előtt.
Az Axios arra figyelmeztet, hogy az ilyen ügyek továbbra sem jelentik óriásvállalatok halálos ítéletét, a piaci értéke a felsorolt cégeknek egyébként is fluktuált. Ugyanakkor tény, hogy egy egyre polarizáltabb társadalomban a vállalatoknak nehéz lesz megküzdeni a hasonló, szociálisan érzékeny ügyekkel.
Ha nem tesznek hasonló szimbolikus gesztusokat, az egyik tábortól számíthatnak retorziókra, ha mégis, akkor a másiktól. A politika pedig szabad szemmel látható változásokat okoz az eladásokban, és a részvénypiacokon.
