A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
„A korábbi hírekkel ellentétben a Nitrogénművek nem egy hónapra, hanem határozatlan időre állt le, sőt, az üzleti környezet drasztikus romlása miatt a vállalat nem tervezi az újraindulást, 93 év után befejezi a gyártói tevékenységét"
– nyilatkozta a műtrágyagyár tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója, Bige László az Agrárszektornak. A műtrágyagyár a nyilvánosan elérhető adatok szerint egyébként november 6. óta áll, és csak egy hónapra szüntették be a termelést, Bige most ezt írta felül az Agrárszektornak adott nyilatkozatával.
A Nitrogénművek vezetője szerint a széndioxid-kvóta ingyenes kiosztása, ráadásul az eladása után is kivetett adó ellehetetleníti a gyártást, olyan szinten lesz tőle veszteséges a termelés, hogy azt áremelésekkel már nem tudnák a vevőkre áthárítani.
Az említett adóról egy júliusi kormányrendeletben döntöttek, aszerint a térítésmentesen kiosztott szén-dioxid kvótákra 40 százalékos különadót vetettek ki, emellett 10 százalékos tranzakciós díjat is bevezettek a kvótaértékesítésekre. Október elején ezt egy újabb rendeletben úgy módosították, hogy a különadó 36 százalékosra csökkent, a tranzakciós illeték viszont 15 százalékosra nőtt. Mivel a műtrágyagyártás nagyon magas széndioxid-kibocsátással jár, a fenti intézkedések óriási ütést jelentettek a Nitrogénműveknek - Bige szerint tehát egyenesen végzeteset.
A vállalatvezető előbb július végén, majd szeptember 7-én levelet írt Lantos Csaba energiaügyi -, és Nagy István agrárminiszternek, utóbbit most az Agrárszektorhoz is eljuttatta. Ebben azt írta, hogy az új rendelet miatt cége költségnövekedése a műtrágya tonnájára vetítve meghaladja a 21 ezer forintot. Bige álláspontja szerint ez kigazdálkodhatatlan, hiszen így a műtrágya eladhatatlanná válik. Bige szerint a kormány új adói diszkriminatívak is cégével szemben, mert a bevezetett adó mértéke meghaladhatja árbevételük 10 százalékát, míg az adóval érintett más vállalatoknál ez a mérték konszolidált árbevétel szinten 1 százalék alatt marad.
A cégvezető szeptember eleji levelében kilátásba helyezte azt is, hogy a gyár szeptember 30-án leáll – ez tehát végül később történt meg, mert egy ideig még vártak, hátha jön egy kedvező fordulat. A csoportos létszámleépítés bejelentése a levél szerint 2023. október 1. volt, ez a Nitrogénműveknél közvetlenül 465 főt érintett, a hozzátartozó cégeknél, cégcsoport szinten pedig még nagyságrendileg 500 alkalmazottól kellett azonnal megválni.
Bige László az elmúlt években nem csak szigorúan vett üzleti tevékenysége miatt került be a hírekbe: okirat-hamisítással és vesztegetéssel vádolták meg. A 2020-as vádirat szerint a Bige 2009-ben megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna műtrágyát ad át neki, a forgalmazó azt a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti, az összeget pedig átadja a milliárdosnak. Cserébe vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz juthat. Az ügyészség szerint a terméket készpénzért, számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot csorgatott vissza Bigének, amivel saját cégének nem számolt el. A vegyipari vállalkozó tárgyalását április végén tartották, ekkor a Nyíregyházi Törvényszék első fokon felmentette az őt ért vádak alól, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség szerint nem volt jogos a felmentés, így letöltendő börtönbüntetést kértek Bigére.
Ami cégét illeti, a Nitrogénművek Zrt. 1931-től fogva, tehát 93 éve működött. A hazai mezőgazdaság igényének közel 60 százalékát biztosította, és jelentős mértékben exportált, a régió elismert műtrágyagyártója volt. A nitrogénes műtrágyagyártás rengeteg gázt igényel, ezért az elmúlt évek gázár emelkedése miatt, így különösen tavaly nagyon nehéz helyzetbe került Európában. Több nagy gyártó is leállította termelést, köztük átmenetileg Bige cége is. Csak szűkebb környezetünkben is jelenleg Szerbiában három, Romániában 5 üzem áll. Az ágazati nehézségekről és külön a Nitrogénművek akkori helyzetéről tavaly írtunk bővebb cikket:
Hosszú kényszerszünet után éledezik a műtrágyagyártás, de úgy tűnik, már késő
Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor.
