Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az év végéig szóló olajszállítási és -tárolási szerződést kötött a Mollal a Janaf horvát kőolajvezeték-üzemeltető vállalattal – írja a Bloomberg értesülései alapján a vg.hu. a Janaf 2024 végéig 2,2 millió tonna kőolajat szállít a magyar olajtársaságnak, emellett a Krk szigetén található Omisalj terminálon 79 385 köbméter, a sziszeki terminálon pedig 70 ezer köbméter nyersolajat tárol számára.
A szerződés értékét nem közölték a vállalatok, a Mol szerint ugyanakkor a szállítás költsége a piaci ár többszöröse lesz.
A Janaf és a Mol vitája 2023 óta tart. A magyar olajmulti szerint a horvát vezetéküzemeltető visszaél a helyzettel, ezért az indokoltnál sokkal borsosabb árat szab a szállításokért.
A Janaf visszautasította a vádakat, a cég szerint a szállítási díjak kiszámításánál olyan ellenőrzött módszertant alkalmaznak, amellyel minden felhasználó felé biztosítható az egyenlő bánásmód, és nem az egyes jogi személyekhez, hanem a csővezetékben meglévő részesedésükhöz kapcsolódik, amivel szerintük a Mol is tisztában van.
Az ugyanakkor biztos, hogy a Mol kiszolgáltatott helyzetben van. A százhalombattai és pozsonyi finomítói az orosz Barátság vezetéken kívül csak a Janaf által üzemeltetett Adria vezetéken kaphatnak kőolajat. Az uniós olajembargó értelmében a kelet-európai finomítók továbbra is feldolgozhatnak orosz olajat, ám az abból készült termékeket csak belföldön lehet értékesíteni. Kivitelre csak az egyéb forrásból beszerzett nyersanyag arányában van lehetőség, vagyis a Molnak muszáj egyéb forrásból beszerzett olajat is feldolgoznia.
A tranzitdíj azért is különösen fontos kérdés a Mol számára, mert közben a magyar kormány – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – zsarolással felérő nyomást gyakorol az üzemanyag-kereskedőkre a kiskereskedelmi árak leszorítására.
