EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Még az eredeti becslésnél is nagyobb volt a magyar külkereskedelem többlete idén februárban, pedig az első szám is történelmi rekordot jelentett. A Központi Statisztikai Hivatal most úgy számol, hogy 1,7 milliárd euró többlettel zártuk azt a hónapot.
Ez alapesetben nagyon jó hír lenne, hiszen azt jelenti, hogy sokkal több pénz érkezik be az országba a külföldön eladott magyar árukért, mint amennyi pénzért magyarok külföldi árukat vesznek. Csakhogy a többlet nagy részét nem az magyarázza, hogy mennyire jól fogynának a magyar áruk, hanem az, hogy az importunk hatalmas mínuszba került, egy év alatt 11 százalékkal zuhant.
Ennek két fő oka van: sokkal olcsóbbak a külföldi energiahordozók, mint tavaly voltak, és annyira gyenge a belső kereslet, hogy sokkal kevesebb külföldi áru megvásárlására van a magyaroknak pénzük. Eközben pedig az export is csökkent – az csak 1,5 százalékkal –, vagyis a Magyarországon gyártott/összeszerelt termékek sem futnak igazán jól.
A KSH most közzétett részletes számaiból az is kiderül, hogy gépekből és szállítóeszközökből (idetartozik a teljes autóipar is) 9,8 százalékkal kevesebbet hoztak be, eladni pedig 3,2 százalékkal kevesebbet sikerült, mint egy éve. Élelmiszerből 20 százalékkal többet lehetett eladni külföldre, viszont a behozatal 2,1 százalékkal csökkent – ezt a KSH nagyrészt a gabona forgalmának változásával magyarázta. Energiahordozókból a kivitel 41, a behozatal 5,3 százalékkal nőtt, főleg a gázpiac miatt.
