Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
38,1 százalékos plafonnal büntetővámot vet ki az Európai Unió a Kínából érkező elektromos autókra. Az EU erről már értesítette is Pekinget írja a The Guardian. Az ideiglenes vám júliustól lép életbe, és évente több mint kétmilliárd eurós vámbevételt jelent. A sarc nem minden kínai, illetve Kínában működő gyártót sújt egyformán.
A SAIC kapja a legmagasabb, 38,1 százalékos vámot, a Geelyt 20 százalékossal sújtják, a Magyarországon is gyárat létesítő BYD autóira viszont már csak 17,4 százalék pluszteher rakódik (ezért is fontos a BYD-nek a magyarországi gyár, ami itt készül, az nem kínai import lesz, nem lesz rá büntetővám). Más gyártók, akik együttműködtek Brüsszellel a tavaly szeptemberben indult versenyjogi vizsgálatban – mint a Kínában gigagyárat működtető Tesla –, 21 százalékos importvámot kapnak. Összesen öt vámkategória lesz, és ezek a büntetővámok az EU alap, 10 százalékos importvámjához adódnak még hozzá.
Az Európai Bizottság azért indította meg tavaly ősszel a vizsgálatát, mert dömpinget érzékelt, és álláspontja szerint a kínai kormány a kocsik olcsón tartása érdekében olyan szinten támogatta az ország e-autós cégeit, hogy azok így már versenyjogot sértettek. Margaritis Schinas, az EU alelnöke most azt mondta, a vizsgálat előzetes eredményei szerint a kínai autógyártás „tisztességtelen támogatásban részesült, ami gazdasági károkozással fenyegeti az uniós elektromos járművek gyártóit”.
Kína a kezdetektől hangosan tiltakozott a vizsgálat ellen, és megelőző lépésekkel igyekezett eltántorítani az EU-t a büntetővámok kivetésétől. Például vizsgálatot indított a Nyugatról származó import szeszes italok – különösen a francia konyak – ellen. Peking nemrég már levélben fenyegette meg Brüsszelt, hogy meg fogja torolni a büntetővámokat, és a helyzet kereskedelmi háborúvá fajul.
Az EU járműexportjának a harmadik legnagyobb felvevőpiaca Kína (tavaly közel 200 milliárd eurós volt a kivitel, 10 százaléka Kínába ment). Eközben a kínai gyártású elektromos autók értékesítése – beleértve a külföldi márkákat, például a Teslát – 2023-ban az EU piacának 21,7 százalékát tette ki, óriásit ugorva a 2020-as 2,9 százalékhoz képest.
