Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egyre fontosabb szerepük van a külföldi dolgozóknak a magyar munkaerőpiacon, a Magyar Nemzeti Bank az Inflációs jelentésében külön elemezte a vendégmunkások helyzetét. A jegybank úgy számol, hogy az itt dolgozó külföldiek száma már elérte a 100 ezret.
Az nem változott, hogy a legtöbben közülük Ukrajnából érkeztek, most mintegy 20 ezren vannak ők. Nagyon fontos változás azonban, hogy egyre fontosabb szerepe van Ázsiának: az onnan jövők aránya a 2019-es 18,5 százalékról 41 százalékra nőtt.
Most ott tartunk, hogy már nem Szlovákia és Románia a második-harmadik legfontosabb küldő ország (7500, illetve 6800 munkással), hanem a Fülöp-szigetek és Vietnám (9400-zal, illetve 8400-zal). A filippínók száma 139, a vietnámiaké 110 százalékkal nőtt egyetlen év alatt.
Azt is leírta az MNB, hogy a külföldiek közül 39 ezren dolgoznak valamilyen feldolgozóipari munkában – közülük majdnem 10 ezren a járműgyártásban, és már 5 ezer fölött jár a villamos berendezéseket készítő cégekben foglalkoztatottak száma – ebbe a kategóriába tartoznak az akkugyári munkások is. Szintén nagyjából 5 ezer külföldi van az elektronikai termékeket gyártó cégeknél, és több mint 10 ezren a kereskedelemben is (bár nem részletezték, de itt azért erős az a tipp, hogy a nagy részük budapesti futár lehet).
Attól azért nem nagyon kell félni, hogy a magyaroktól vennék el a munkát, a gondot ugyanis éppen az jelenti, hogy egyre kevesebb magyart találnak a cégek, akit fel tudnának venni. És nem valószínű, hogy ez egyhamar megváltozna, most már sokkal többen mennek nyugdíjba, mint ahány fiatal elkezd dolgozni.
Az Inflációs jelentés többi részletét itt mutattuk be:
