MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Tényleg átverés a gázszámlák rezsibokszában feltüntetett, rezsicsökkentéssel elért spórolás mértéke a Népszava számítása szerint, melyet a lap az MVM pénzügyi jelentései alapján végzett el.
A számlák narancssárga rezsiboksza az alacsony lakossági tarifákon elérhető megtakarítást a 2022. augusztusi, 1020 forintos piaci árcsúcsból vezeti le. Ez ugyan áfát és rendszerhasználati díjat is tartalmaz, a nettó érték e tételek levonása után sem becsülhető köbméterenként 750 forintnál kevesebbre. Mindez annak ellenére van így, hogy a rezsiboksz tartalmát szabályozó rendelkezés szerint a megtakarítást „a földgáz versenypiaci egységárához” kell viszonyítani.
A nettó tőzsdei árak pedig 2023 eleje óta a fentinél sokkal alacsonyabbak, köbméterenként 100-200 forint között mozognak. Az MVM pénzügyi jelentésein alapuló Népszava-számítások szerint az állami energiacsoport gáznagykereskedője, az MVM Ceenergy tavalyelőtt köbméterenként átlag 106, tavaly pedig 86 forintért szerezhette be a nyersanyagot.
Az MVM kiskereskedelmi vállalkozása, az MVM Next pedig, a belföldi kitermelésen kívül, 2023-ban köbméterenként 92, tavaly pedig becsülhetően 66 forint körüli áron vehette meg az MVM Ceenergytől a lakossági értékesítésre szánt gázt – erről már Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető értesítette a Népszavát. Tóth szerint az MVM így végül saját magát buktatta le a megtévesztő gázszámlákkal kapcsolatban.
Tóth 2023 közepén jelezte, hogy „a nyilvánvalóan valótlan rezsiboksz” az MVM tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát tükrözi, ám ők kitartanak a megtévesztés mellett, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) pedig immár bírósági kötelezés ellenére is szabotálja az MVM-mel szembeni érdemi vizsgálat lefolytatását.
Nemcsak a gáz-, hanem az áramszámlák rezsiboksza is valótlanságokat állít a Népszava szerint. A lap úgy számolt, hogy az MVM áram-nagykereskedője, az MVM Partner 2023-ban 37, tavaly pedig 28 forintért vásárolhatta kilowattóránként átlagosan az áramot. Számlamagyarázójukban ugyanakkor 268,9 forintos bruttó „világpiaci” árra hivatkoznak, amelyből mintegy 188 forintos nettó szint adódik.
