Olyan MI-adatközpontot hozna Paksra a kormány, amely 50 háztartás éves áramfogyasztását zabálja fel óránként
Palkovics László állítólag Magyarország energiamixével csábítja ide az adatközpontokat, de valójában épp amiatt nem alkalmas az ország erre.
Már megint újabb dátumot mondott be a kormány az első paksi betonöntésre.
Jövő februárjáig sor kerül az első beton öntésére a paksi bővítés keretében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában. Az első betonöntés azért fontos mérföldkő, mert az számít az építés hivatalos kezdetének, onnantól kezdve fog a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint is építés alatt álló atomerőműnek minősülni a projekt.
Az egészben a szépséghiba az, hogy Szijjártó és a paksi munkán dolgozó oroszok már korábban is bejelentették az első betonöntés kezdetét, olyan határidőkkel, amelyeken már rég túl vagyunk. 2024 februárjában például büszkén közölte, hogy már megkezdték a betonöntés előkészítését, és várhatóan még abban az évben meg is történik majd a vízválasztó lépés. 2024 végéhez közeledve aztán ezt arra módosították, hogy 2025 elejére csúszhat az első betonöntés, majd már az idei nyárhoz érkezve Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója mondta el, hogy 2025 novembere a dátum, amikor elkezdődik a munka. Ez csúszott most még tovább, 2026 februárjára.
Palkovics László állítólag Magyarország energiamixével csábítja ide az adatközpontokat, de valójában épp amiatt nem alkalmas az ország erre.