Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A mesterséges intelligencia mögött álló adatközpontokat csábítana Magyarországra a kormány, azonban ezt is úgy képzeli el, mint az autó- és akkumulátoripart, azaz alapvetően itt is „vasban” gondolkodik – írja cikkében a G7.hu.
Tusványoson Orbán Viktor is beszélt arról, hogy Magyarországnak be kell kapcsolódnia a versenybe az MI területén, igaz, ezt már a 2010-es évek végén is elmondta, és semmi nem lett belőle, pedig még Mesterséges Intelligencia Akcióterv is készült. Palkovics akkor – még innovációs miniszterként – azt mondta: 2020 elejére készül el a mesterséges intelligencia országstratégia, amely megszületésével az ország versenyképessége új alapokra helyeződik. Ez sem valósult meg.
Mindenesetre Palkovics azt mondta július közepén: Orbán Viktor felhívta telefonon, hogy az MI területét erősítsék meg, ez a hívás volt tehát maga a kormányzati stratégia. A jelenleg MI-ért felelős kormánybiztos ebben az Economxnak adott interjúban fejtegette a paksi beruházást is, amit egy magyar és egy német cég építene közösen. A dolog szépséghibája, hogy a magyar vállalatnak ez lenne az első beruházása, míg a németnek ugyan van vonatkozó szakértelme, de ilyen volumenű munkát még ők sem csináltak.
A G7 szerint a kormány „első körben úgy képzeli a bekapcsolódást az MI-világba, hogy hasonló adatközpont-beruházásokat próbál Magyarországra csábítani”, és az elmúlt hónapokban több ilyen tárgyalást is folytatott. A lap szerint az egyik legfőbb érv a helyszínválasztás mellett a „kifejezetten kedvező energiamix” az ilyen létesítmények számára.
A paksi adatközpont Palkovics szerint például 100-120 megawattot fogyasztana, a beruházást bejelentő közleményben 96 megawattot írnak, ami azt jelenti, hogy egy óra alatt egy ilyen létesítmény annyit fogyaszt, mint ötven magyar háztartás egy év alatt – írja a lap. A helyszín sem véletlen: ezek a központok gyakran települnek atomerőművek mellé, „megállapodást kötnek egy nukleáris létesítménnyel, vagy egyenesen kis méretű, moduláris atomerőművet gyártatnak külön az adatközpont számára”.
És bár Paks logikus választás lehet, a fent említett kedvező energiamix nem állja meg a helyét: az ilyen létesítmények folyamatos, nagy mennyiségű „zsinór” áramot igényelnek, ami Magyarország jelenlegi, nagymértékben a napenergiára épülő energiamixével nehezen biztosítható, ráadásul a hazai ipariáram-ár magas, és az importfüggőség is jelentős. A G7 szerint kijelenthető, hogy gyakorlatilag Magyarország – legalábbis Paks 2. nélkül – pont az energiamixe miatt nem tudja hatékonyan kielégíteni az adatközpontok igényeit.
