Bár a magyar gazdaságpolitikusok egyre többet beszélnek az Európai Unión kívüli, ázsiai partnerek fontosságáról, és még azt is megfogalmazták, hogy a németek semmit sem hoznak, ez egyáltalán nem igaz – mondta Achim Weinstock, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) alelnöke, az LKH Leoni Kft. ügyvezető igazgatója.
A német tulajdonosi hátterű cégek továbbra is évi 2-3 milliárd eurót költenek el a magyar piacon, ebben az évben várhatóan 4 milliárd eurót fektetnek be, ráadásul ennek többségét állami támogatás nélkül. A német gazdaság az idén még alig bővül, jövőre pedig egy százalék körüli mértékben nő, de a
gyors és erőteljes fellendülés a magyar piacon is valószínűtlen.
Német kamarai körökben láthatóan nem múlt el nyomtalanul, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter folyamatosan pocskondiázza a német gazdaságot, és úgy véli, a magyar gazdaság teljesítményét az húzza le. És persze a háború, de a német gazdaságpolitikát sűrűn és érzékelhetően nagy kedvvel bírálja. Ezt a képet a DIUHK beszédes grafikonnal árnyalta: Németország részesedése Csehország kivitelében 32, Lengyelországéban 27, Magyarországéban 25 százalék, az előbbi két gazdaság mégis tempósabban növekszik.
A Mercedes kecskeméti gyára.
Mercedes
A német vállalatok a top10 külföldi befektető között közel harmincszázalékos részesedéssel továbbra is piacvezetők, kétszázezer alkalmazottal ők toronymagasan a legnagyobb foglalkoztatók, és a beruházások 31,2 százalékát szintén ők adják – sorolta a tényeket Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályának vezetője.
A DUIHK friss konjunktúrafelmérése meglehetősen borús tónusú: arra a kérdésre, hogy a magyar gazdaság jó, javul, kielégítő és változatlan állapotban van, avagy rossz és tovább romlik, a válaszok egyenlegét megvonva az enyhe többség az utóbbit választotta; bár saját vállalkozásuk üzleti helyzetében és lehetőségeiben hajszálnyi javulást érzékeltek a megkérdezettek. Mindazonáltal a foglalkoztatást nem szándékoznak bővíteni, és beruházási hajlandóságuk is a negatív tartományban van.
Arra a kérdésre pedig, hogy vállalkozásaikra mi jelenti a legnagyobb kockázatot, az első helyen a kereslethiányt, a másodikon a munkaköltségeket, a harmadikon pedig a gazdaságpolitikát jelölték meg.
A munkaköltségekben rejlő kockázat nevesítése a rizikós faktorok élbolyában némiképp meghökkentő, mivel a vállalati szféra 14,4 eurós órabére az egyik legalacsonyabb az uniós tagállamok között.
Összehasonlításképpen: az osztrák és a német órabér átlagosan meghaladja a 44 eurót, a cseh 18,2, a lengyel 16,6, a horvát 16 euró, csupán a román (12,2 euró) és a bolgár (10,5 euró) van a magyarországi mögött. Jövőre a Magyarországon működő német cégek 6,2 százalékos bérköltség-emelkedésre számítanak.
Ha a minimálbéreket 10 százaléknál nagyobb mértékben emeli meg a kormány, nagy lesz rajtunk a nyomás
– fogalmazott Dirk Wölfer, aki szerint „mindig alábecsültük a tényleges bérnövekedést”.
Kizárt, hogy az idén egy százalékkal nőjön a magyar gazdaság – mondta Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet tulajdonosa és gazdaságkutatási igazgatója, aki szerint „eljutottunk addig, hogy nincs növekedés”. Ha nem bővülne a fogyasztás, recesszióban lenne a gazdaság, a beruházások ugyanis visszaestek; 2022-ben a hazai össztermékhez viszonyított arányuk 27 százalék volt, ma 20 százalék alatt van. A 2013–2018 közötti növekedést nem reprodukálható, azt a munkaerőpiaci expanzió, az uniós támogatások, a működőtőke-beáramlás és a foglalkoztatás javulása fűtötte, erre ma nincs esély. Működőtőke még érkezik ugyan az országba, de az uniós források elapadtak, a munkaerőpiac feszes, számottevő munkaerőimportra pedig a közeli jövőben nem számíthatunk. A külföldi foglalkoztatottak részaránya Magyarországon 3 százalék, Szlovákiában 4,3 százalék, Lengyelországban 7,1 százalék, Csehországban 16 százalék – sorolta a szakértő.
Idén csupán 0,3 százalékos, jövőre 2,4 százalékos, majd 2,6 százalékos növekedésre számítunk
– prognosztizálta Kozák Ákos, aki arra is figyelmeztetett, a jelenlévők kezeljék óvatosan, ha azt hallják, hogy a magyar gazdaság négy százalékkal bővül. Az infláció viszont valamelyest kisebb lesz a korábban jövendölt mértéknél, a gyenge belső kereslet, szűkös a vásárlóerő következtében idén átlagosan 4,5 százalék. Jövőre 3,9 százalék lehet.
https://hvg.hu/gazdasag/20251111_Adoemeles-hiany-bankado-ado-nagy-marton-koltsegvetes
Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy Nagy Márton megemelte a költségvetési hiánycélt, és belengette a bankadó növelését, azt válaszolta:
Az Egyensúly Intézet már szeptemberben 4,7-4,8 százalékos éves hiánnyal kalkulált. A hiánycél a kormány a pluszkiadások miatt év közben többször megemelte, az öt százalék kissé meglepő, de még nem lehet tudni pontosan, mi lesz az idén beharangozott pluszkiadásokkal, például a 14. havi nyugdíjjal, aminek a teljes összege 600 milliárd forint; óriási összeg, de ha csak egy hetet fizetnek ki jövőre, az még valahogy belefér.
Segítheti-e a magyar gazdaságot az új németországi iparfejlesztési program? – vetette fel az egyik cégvezető.
Ez elsősorban a belföldi vállalatoknak nyújt lehetőséget, a tíz évre ezer milliárd eurós program fele védelemre, másik fele infrastruktúrára ment el, magyarországi makrogazdasági hatása viszonylag szerény lesz
– hűtötte le a várakozásokat Achim Weinstock.
