A Forbes üzleti lap amerikai kiadása közzétette a 250 legsikeresebb külföldi bevándorló listáját, amelyen több magyar, illetve magyar származású üzletember és tudós is szerepel.
A lista első helyén Arnold Schwarzenegger szerepel, aki testépítőként érkezett az Egyesült Államokba, sikeres színészi karriert futott be, majd sikeres ingatlanbizniszt épített, amely révén milliárdossá vált, és még Kalifornia kormányzójának is megválasztották, a tisztséget 2003–2011 között töltötte be.
A második helyen Elon Musk, a Tesla és a SpaceX Dél-Afrikából származó vezetője áll, aki a második Trump-kormány elején a Kormányzati Hatékonyság Hivatalt (DOGE) vezette, de hamar összekülönbözött az elnökkel.
A harmadik helyen a Google társalapítója, az orosz Szergej Brin áll, aki szüleivel 6 éves korában emigrált a Szovjetunióból az USA-ba.
7. Péterffy Tamás
Az első magyar a listán a hetedik helyre befutó Péterffy Tamás, aki a leggazdagabb magyarnak számít, és a Bloomberg számítása szerint 101 milliárd dolláros vagyonával a világ 20 leggazdagabb embere közé tartozik. Cége, az Interactive Brokers Group Inc. tavaly ősszel bekerült az S&P 500 indexbe. Péterffyről a HVG tavaly szeptemberben közölt részletes portrét.
Péterffyt mindössze Jensen Huang, az Nvidia chipgyártó cég vezére, Rupert Murdoch befolyásos ausztrál médiamogul és Peter Thiel, a Szilícium-völgy német származású, ellentmondásos megítélésű vezéralakja előzi meg.
Péterffy Tamást már csak néhány milliárd dollár választja el attól, hogy a világ 20 leggazdagabb embere közé tartozzon, pedig 60 éve egyetlen bőrönddel érkezett meg Amerikába Magyarországról. Az amerikai tőzsdéket forradalmasította, a magyarországi bankozásba viszont beletört a foga. Orbán Viktorral már régóta jó viszonyt ápol, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István meggazdagodását problémának tartja, Trumpot pedig 2020 után legszívesebben elzavarta volna a politikából, azóta viszont újra beállt mögé.
16. Soros György
A 16. helyig jutott Soros György, akit a mai napig is leginkább arról ismernek (és a Forbes is erről emlékezik meg), hogy 1992-ben sikeres spekulációival kis híján bedöntötte az angol fontot, később pedig társadalomformáló tevékenységet folytatott az alapítványaival, például Magyarországon is, és az évek során közel 25 milliárd dollárt osztogatott el ilyen támogatásokra. Szervezetei ellen az Orbán-kormány a 2010-es évek közepétől szabályos háborút hirdetett.
A magyar származású üzletember nemcsak a világ leggazdagabb embereinek, de a legnagyobb mecénásainak is egyike. Világszerte ismert politikai filantrópiájáról, progresszív gondolkodásáról, a nyílt társadalom érdekében tett erőfeszítéseiről, kereskedői és befektetői sikereiről, a sajtószabadság és a liberális demokrácia iránti elkötelezettségéről. Hazánkban az Orbán-kormány alatt szitokszóvá vált a neve, és első számú közellenségként óriásplakátokon jelenítették meg. Ebben az ambiciózus és őszinte könyvben Peter L. W. Osnos értelmiségiek, újságírók, tudósok, cégvezetők és nonprofit szervezetek vezetőinek írásait gyűjtötte össze, hogy teljes és árnyalt képet alkothassunk Soros Györgyről. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
24. Karikó Katalin
A koronavírus elleni mRNS-vakcina kifejlesztésében kulcsszerepet játszó és ezért 2023-ban Nobel-díjat kapó Karikó Katalin a lista 24. helyén szerepel. Karikó 1985-ben, 29 évesen érkezett meg az Egyesült Államokba, a Forbes szerint egy plüssmackóba rejtette az 1200 dollár értékű megtakarítását.
A tudós portréját a HVG az alábbi cikkben vázolta:
Ami ma világraszóló felfedezés, abban pár évtizede még a kutató saját egyeteme sem hitt.
108. Udvarházy István
A 108. helyre fért be Udvarházy Ferenc István, vagy ahogy külföldön ismerik, Stephen Udvar-Hazy, aki 1958-ban hagyta el Magyarországot a családjával. Ő volt az első, aki az 1970-es években forradalmasította a repülőgépek terén az operatív lízinget, és ezzel gyakorlatilag megteremtette a fapados légitársaságok üzleti modelljének alapját – bár manapság szinte az összes légi közlekedéssel foglalkozó vállalat bérli a repülőgépeit.
Udvarházy 2025-ben ment nyugdíjba, vagyonát 5 milliárd dollárra becsülik. Életéről a HVG hosszú cikkben számolt be tavaly:
Steven F. Udvar-Hazy, azaz Udvarházy Ferenc István 79 évesen, 4,5 milliárd dolláros becsült vagyonnal vonult vissza. A légi közlekedésre gyakorolt hatása azonban nehezen mérhető dollármilliárdokban: hozzá köthető az operatív lízing üzleti modell megszületése. Ma pedig már a légitársaságok többsége így bérli a gépeit. Ehhez azonban az kellett, hogy a kis Udvarházy az 1950-es években kilátogasson a budaörsi repülőnapra. Portré.
167. Simonyi Károly
A 167. helyen áll a 77 éves Simonyi Károly, azaz Charles Simonyi, akinek azonos nevű édesapja Kossuth-díjas mérnök-fizikus volt, aki az első magyar magfizikai részecskegyorsítót építette, A fizika kultúrtörténete című könyvével pedig világsikerre tett szert. Fia 1968-ban érkezett az Egyesült Államokba, ahol a kaliforniai Berkeley-n szerzett diplomát matematikából és statisztikából, majd 1977-ben a Stanford Egyetemen számítástechnikából doktorált.
Az 1970-es években részt vett az első szövegszerkesztő megtervezésében, majd 1981-ben csatlakozott a Microsofthoz. Az ott eltöltött két évtized alatt a Microsoft Office-csomag részeként az ő vezetésével fejlesztették ki a Word szövegszerkesztőt és az Excel táblázatkezelőt.
Életéről az alábbi cikkben számoltunk be:
Szeptember 10-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Charles Simonyi magyar-amerikai szoftverfejlesztő, a Microsoft Word és Excel atyja, az objektumorientált programozás kifejlesztője, a világ ötödik űrturistája.
