Annyiba kerülne az azbesztmentesítés, hogy még Burgenland büdzséje is megsínylené
Több mint másfél milliárd euró kellhet hozzá, és akkor még csak az Ausztriában felhasznált azbesztes kő eltávolításáról van szó, kedvezményes áron.
A környezetvédelmi szervezet létrehozott egy interaktív térképet, amelyen külön vannak feltüntetve a kőbányák ismert azbeszttartalommal, a helyszínek, ahol a hatóság vagy a Greenpeace szennyezést észlelt, ahonnan lakossági bejelentés érkezett, illetve ahol megtörtént a kármentesítés.
A térkép egyúttal lehetőséget ad, hogy bárki egyszerűen bejelenthesse azokat a hazai, osztrák és esetlegesen más országban található helyszíneket, ahol azbesztszennyezésre gyanakodnak. „A szervezet fényképes bizonyítékokkal vagy laboreredményekkel várja az azbesztgyanú bejelentését. A szervezet vagy a hatóságok által igazolt szennyezésekkel pedig folyamatosan frissíteni fogják a térképet, hogy bárki ellenőrizhesse, hogy lakókörnyezete érintett-e az azbesztszennyezésben” – írják közleményükben.
Hozzátették: továbbra sem nyilvános, milyen döntések születtek a magyar–osztrák azbesztügyi munkacsoportban és a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoportban, ezért közérdekű adatigényléssel fordultak a Miniszterelnökséghez, melyben többek között a munkacsoportok döntéseit, jelentéseit, tagjainak névsorát, az önkormányzatoknak adott szakmai útmutatásokat, valamint az azbesztmentesítés ütemezésére és alkalmazott módszereire vonatkozó dokumentumokat kérték ki.
Válasz a közleményük kiadásáig állításuk szerint nem érkezett, ezért ismét felszólítják a kormányt, hogy „haladéktalanul hozzon átlátható, országosan egységes intézkedési tervet az azbesztszennyezés kezelésére, valamint biztosítsa a transzparens működést, és vonja be az érintett civil és szakmai szervezeteket a döntéshozatali folyamatba”.
Nem várt helyen is találtak azbesztszennyezést, és a kivéreztetett önkormányzatok egymaguk nem tudnak beavatkozni
A látványos első lépések után konkrétumokat és iránymutatást várnak a kormányzattól az azbesztválság által érintett települések és a környezetvédők. A szennyezés rossz rövid távú kezelése visszaüthet.
A Greenpeace januárban közölte, hogy nyilvános bejelentések alapján több helyszínen végeztek mintavételt, és a magyar–osztrák határ mentén több helyszínen is súlyos azbesztszennyezést állapítottak meg. Gajdos László, a Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere májusban jelentette be, hogy a kormány elé viszi az ügyet, amiről Magyar Péter miniszterelnök később Christian Stocker osztrák kancellárral is egyeztetett.
Korábbi kérdésünkre a környezetvédelmi tárca azt írta, a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport május 19-én ült össze először, és május 18-i kormányhatározatban megnevezett 11 minisztérium mellett bevonták a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát is. A tervek szerint az azbesztszennyezésről Szombathelyen parlamenti bizottsági ülést tartottak volna, ám kormánypárti képviselők lemondták a részvételt.
Néhány nappal ezelőtt kiderült, hogy az osztrák Greenpeace Bécs több utcáján is azbesztes köveket azonosított az aszfaltban, illetve a legfrissebb hírek szerint Nagykanizsán is találtak azbeszttel szennyezett kőzúzalékot, le is zárták a környéket.
Az út pora – milyen egészségügyi hatással lehet a burkolatba került azbeszt a közelben élőkre?
A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügye az elmúlt hetekben elsősorban környezetvédelmi és hatósági kérdésként jelent meg a nyilvánosság előtt, pedig a lakosságot leginkább az foglalkoztatja: jelent-e közvetlen egészségügyi veszélyt a környezetükben talált anyag, és mit tehetnek azok, akik érintett területek közelében élnek. A rákkeltő azbeszt kockázata egyszerre súlyos és nehezen értelmezhető: a veszély nem mindig azonnali, a következmények gyakran csak évtizedekkel később jelentkeznek. Azonban szerencsére van megoldás ‒ rövid- és hosszútávon egyaránt.
Nyitókép: Greenpeace
