Befejezte a Mol a Dunai Finomító tavaly októberben kigyulladt AV-3 üzemének építési munkálatait, közölte az olajtársaság kedden. A javítás a tervezett ütemben sikerült, és miután levonulnak a munkagépek, elkezdődhet a termelés fokozatos újraindításának előkészítése, vagyis hamarosan újra a teljes kapacitásán üzemelhet a százhalombattai finomító. A javítás 18 milliárd forintba került.
A munkálatok során elbontották és újjáépítették az üzem károsodott vasbeton szerkezetét, helyreállították az érintett berendezéseket, valamint az irányítástechnikai és villamos rendszereket. A Mol huszonhét új, nagyteljesítményű szivattyút telepített, nyolc kilométernyi csővezetéket cserélt ki és száz kilométernyi villamoskábelt épített be.
A munkálatokról a Mol egy videót is közzétett, ezt ide kattintva tudja megnézni.
A következő lépés a rendszerek kitisztítása, a nyomáspróbák elvégzése és a folyamatirányító és biztonsági berendezések funkciópróbája, ezután bevezetik a szükséges segédenergiákat, és összehangolják az AV3 működését a Dunai Finomító kapcsolódó üzemeivel. Ha minden rendben megy, csak akkor vezetik be újra a kőolajat a toronyba. A finomítás az AV-3 toronyban októberben, lépésről lépésre indul újra.
Az AV-3 desztillációs toronyban 2025. október 20-án éjjel ütött ki tűz, melyet csak másnapra sikerült eloltani. Senki sem sérült meg, de a balesettel az évi 8 millió tonna feldolgozói kapacitású Dunai Finomító legnagyobb, évi mintegy 3,8 millió tonna kőolaj lepárlására képes desztillációs tornya esett ki. Tavaly október vége óta így csak az AV-1 és AV-2 torony tudott nyersolajat lepárolni, ezek együttes, éves kapacitása mintegy 4,2 millió tonna.
Az AV az atmoszférikus-vákuumdesztillációs szókapcsolat rövidítése, az olajfinomításban pedig az AV-üzem jelenti az első lényegi lépést az olajtermékek – benzin, dízel, kenőolajok, stb. – felé vezető úton. Ez egy desztillálótorony, melynek lényege, hogy az alapvető tisztításon átesett nyersolajat hevítéssel és lecsapatással annak komponenseire bontja szét, az összetevők eltérő forráspontjának megfelelően. Mintha pálinkát főznénk le, csak itt nem a vizet és az alkoholt kell elválasztani egymástól. A folyamatról bővebben az alábbi cikkben írtunk:
https://hvg.hu/360/20251021_Mi-ez-az-uzem-ami-kigyulladt-a-Mol-finomitojaban-AV-3-desztillalo-torony-olajfinomitas
Tavaly decemberben a sajtóban felmerült, hogy a tüzet egy fordítva visszakötött szivattyú okozhatta, ám a Mol ezt cáfolta, egyértelműsítették, hogy vizsgálataik szerint nem történt gondatlanság. Idén februárban pedig azt közölték, hogy a javítási munkálatok jól állnak, az őszre kitűzött határidejük előtt egy-két héttel el is készülhetnek velük.
Emlékezetes, hogy a tűzesetet a volt miniszterelnök megpróbálta az áprilisi választás szolgálatába állítani: Orbán Viktor néhány nappal a baleset után azt pedzegette, hogy „külső támadás” is állhat mögötte, és egy bejegyzésében burkoltan az ukrán felelősséget firtatta: „A lengyel külügyminiszter azt tanácsolta az ukránoknak, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket. Reméljük, nem erről van szó.”
Tette mindezt annak ellenére, hogy maga a Mol rögtön a tűzeset után közölte: nincs külső beavatkozásra utaló jel. Azóta is rejtély, Orbán mire alapozta az ukránok gyanúsítgatását, mivel az akkori miniszterelnök sajtóirodája nem válaszolt a HVG ezt firtató kérdésére.
Maga a Mol-vezér Hernádi Zsolt tavaly novemberben pedig az akkor még működő Mandinernek nyilatkozva nyíltan kimondta: technológiai-technikai probléma okozta a tüzet, ezen kívül „konteóelméletek vannak.” Orbánt viszont ez sem zavarta, idén február végén katonákat és rendőröket vezényelt ki a battai finomítóhoz, mondván „Zelenszkij elnök nem riad vissza semmitől.” Azóta se történt semmiféle szabotázsakció a Dunai Finomítónál, sem ukrán, sem egyéb hátterű.
Nyitókép: illusztráció, Túry Gergely / HVG
