A keménydiszkontos irányba indul el a magyar Aldi. Ez a korábbinál szűkebb választékot és a lehető legköltséghatékonyabb működést jelenti. Ez derült ki a magyar Aldi pénteki sajtótájékoztatóján, amelyről itt írtunk:
https://hvg.hu/gazdasag/20261002_aldi-kevesebb-termek-diszkont-tervek
Az Aldi lépése érthető, mert többéves távlatban lemaradásban van a legfőbb konkurensekhez, a szintén német hátterű boltlánccal, a Pennyvel és a Lidllel szemben.
Több mint 12 billió forinton osztoztak
A magyar piacon működő három diszkontlánc nagyon eltérő pályát futott be az elmúlt években a HVG összeállítása szerint, amely a járvány előtti évtől, azaz 2019-től 2025-ig mutatja be a szóban forgó cégekre vonatkozó legfontosabb adatokat és ezen keresztül a köztük folyó verseny legfrissebb eredményét.
A három boltlánc 2019 és 2025 között összesen közel 12 581 milliárd forint (közel 12,6 billió forint) belföldi nettó árbevételt ért el, miközben összesített adózott eredményük mintegy 211,8 milliárd forint volt.
Mindkét esetben messze kilóg a sorból a Lidl: ez a boltlánc majdnem 6900 milliárd forint nettó belföldi bevételt és 203,5 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el ebben az időszakban. A Penny összesített belföldi nettó árbevétele ugyanebben az időszakban 2868,6 milliárd, kumulált adózott eredménye 21,3 milliárd forint volt. Ezzel szemben az Aldi 2812,3 milliárd forint nettó bevétele összességében csaknem 13 milliárd forintos veszteséggel párosult.
Az évenkénti belföldi forgalom alakulásából is jól látszik a különbség. A Lidl belföldi nettó árbevétele 2019 és 2025 között 551 milliárdról 1483 milliárd forintra nőtt. A Penny 269 milliárdról 562 milliárdra, az Aldi pedig 246 milliárdról 533 milliárd forintra jutott.
Az eredményesség jóval hullámzóbb volt: a Lidl minden vizsgált évben nyereséges maradt, a Penny 2022-ben és 2025-ben veszteséget könyvelt el, az Aldi pedig az utóbbi három évben már tartósan mínuszban zárt. A forgalom növekedésében szerepet játszottak a boltnyitások, amelyek a plázastop miatt messze nem a diszkontok piacra lépésekor tervezett tempóban haladtak.
Hány forint jut egy boltra?
A boltnyitások torzítják a bevételi adatokat, ezért érdemes megnézni, hogyan alakult ezen az időtávon az egy boltra jutó átlagos bevétel. A Lidl előnye látványos ebben az összevetésben. A mutató 2019-ben 3,03 milliárd forint volt, 2025-re pedig 6,74 milliárdra emelkedett. A növekedés végig erős maradt: 2020-ban mintegy 18, 2021-ben 9, 2022-ben 26, 2023-ban 16, 2024-ben 8, 2025-ben pedig újabb 9 százalékkal nőtt az egy üzletre jutó belföldi nettó árbevétel. Vagyis a Lidl nemcsak a hálózatát bővítette, hanem az egyes boltok forgalmi teljesítményét is folyamatosan növelte.
A Penny fajlagos mutatója ugyan alacsonyabb szintről indult, de az utóbbi években dinamikusabban javult az Aldiénál. Az egy boltra jutó bevétel 1,21 milliárd forintról 2,28 milliárdra nőtt 2019 és 2025 között. Különösen 2022 és 2023 volt erős, amikor 25, illetve 19 százalék körüli növekedés következett be, de 2024-ben és 2025-ben is tovább emelkedett a mutató.
Az Aldi ezzel szemben 2019 és 2023 között 1,71 milliárdról 2,85 milliárd forintra javított, utána azonban gyakorlatilag megtorpant: 2024-ben enyhén csökkent, 2025-ben pedig lényegében változatlan maradt az egy boltra jutó bevétel. Így miközben abszolút értékben továbbra is az Aldi áll a Penny előtt, a fajlagos teljesítmény dinamikájában az utóbbi években már a Penny mutat erősebb képet.
A címlapkép illusztráció
