Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot a Mol egyik horvátországi jogvitája miatt – írta szerdán a Vecernji List horvát napilap.
Az eljárás a washingtoni Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes, ICSID) előtt zajlott. A cikk emlékeztetett: az ICSID 2022-ben a Mol javára döntött, 2023 elején még arról szóltak a hírek, hogy a horvát kormány arról határozott, kifizeti a kártérítést a magyar olajipari cégnek, ám idén egy washingtoni szövetségi bíróság nagyjából 286 millió dollár értékben amerikai bírósági ítéletté alakította a választottbírósági határozatot.
Ez lehetőséget adhat a Molnak arra, hogy az Egyesült Államokban horvát vagyontárgyakból próbálja behajtani a követelését
– írta a lap.
A jogvita háttere, hogy a Mol és a horvát kormány között 2009-ben gázüzletági megállapodás született. A Mol szerint Horvátország nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségeit, ezért a vállalat 2013-ban választottbírósági eljárást indított azzal az indokkal, hogy a horvát kormány nem teljesítette a horvát állami olajcég, az INA privatizációjából eredő, a nemzetközi megállapodásokban biztosított szerződéses kötelezettségeit. Ennek egyik fontos része az, hogy a horvát törvényhozás nem biztosította a gázpiac liberalizálását, ugyanakkor amiatt is tiltakozott, hogy Horvátországban büntetőeljárást indítottak a Mol felvásárlása miatt. A horvát állam válaszul 2014-ben az ENSZ égisze alatt működő UNCITRAL-hoz fordult, amely elutasította Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét.
A Mol 2003-ban szerzett 25 százalékos tulajdonrészt a horvát cégben, 2008 végén ezt 49 százalék fölé emelte, és megszerezte az irányítási jogokat is. A zágrábi kormány később azzal vádolta meg az ügylet idején a kabinetet vezető Ivo Sanadert és Hernádi Zsoltot, az olajcég elnök-vezérigazgatóját, hogy a Mol vesztegetéssel szerezte meg az irányítást.
A Vecernji List beszámolója szerint az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország nem akadályozta meg a Molt abban, hogy az uniós joggal összeegyeztethetetlennek tartott választottbírósági döntést egy Unión kívüli országban, az Egyesült Államokban ismertesse el és próbálja érvényesíteni. A napilap szerint az Európai Bizottság a Molt a magyar állam ellenőrzése alatt álló társaságnak tekinti. A bizottság ennek megítélésekor nemcsak a tulajdonosi hányadot, hanem azt is figyelembe veszi, hogy az állam ténylegesen képes-e ellenőrizni a vállalatot, illetve meghatározó befolyást gyakorol-e rá.
A lap felidézte, hogy az Európai Unió Bírósága 2018-ban az Achmea-ügyben, egy holland befektető és Szlovákia közötti jogvita kapcsán kimondta: az uniós tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások választottbírósági kikötései nem egyeztethetők össze az uniós joggal. A Vecernji List szerint a bíróság 2021-ben a Komstroy-ügyben ezt az elvet az Energia Charta Egyezmény alapján indított, Unión belüli jogvitákra is kiterjesztette.
A lap szerint ha az Európai Unió Bírósága helyt ad a bizottság keresetének, Magyarországnak meg kell szüntetnie az uniós jog megsértését.
Ennek egyik lehetséges következménye az lehet, hogy Budapestnek meg kell akadályoznia a Molt a követelés tényleges érvényesítésében, miközben az amerikai bíróság mintegy 286 millió dollárról szóló döntése és a Horvátország által benyújtott jogorvoslat továbbra is fennmaradna – írta a Vecernji List.
Nyitókép: HVG / Túry Gergely
