Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A Világbank mellett működő washingtoni testület úgy ítélte: nem korrupcióval szerezte meg a magyar olajcég az INA-t.
Megnyerte a horvát állam ellen indított pert a Mol a Világbank mellett működő választottbíróságon (ICSID). Az olajipari cég közleménye szerint az ICSID 167,84 millió dolláros károkozást állapított meg, a kamatokkal együtt 236 millió dolláros (napi árfolyamon csaknem százmilliárd forintos) a megítélt kártérítés összege. 2013-ban beadott keresetében a Mol egymilliárd dolláros kártérítésre tartott igényt.
A Mol azzal az indokkal indított eljárást a nemzetközi bíróság előtt, hogy a horvát kormány nem teljesítette a horvát állami olajcég, az INA privatizációjából eredő, a nemzetközi megállapodásokban biztosított szerződéses kötelezettségeit. Ennek egyik fontos része az, hogy a horvát törvényhozás nem biztosította a gázpiac liberalizálását, ugyanakkor amiatt is tiltakozott, hogy Horvátországban büntetőeljárást indítottak a Mol felvásárlása miatt.
A Mol 2003-ban szerzett 25 százalékos tulajdonrészt a horvát cégben, 2008 végén ezt 49 százalék fölé emelte és megszerezte az irányítási jogokat is. A zágrábi kormány később azzal vádolta meg az ügylet idején a kabinetet vezető Ivo Sanadert és Hernádi Zsoltot, az olajcég elnök-vezérigazgatóját, hogy a Mol vesztegetéssel szerezte meg az irányítást.
Emiatt Horvátországban Sanadert jogerősen hat év börtönbüntetésre ítélték, Hernádi két évet kapott, a másodfokú ítélet ellen a magyar üzletember a horvát alkotmánybírósághoz fordult. A Mol most azt emelte ki, hogy a horvát alkotmánybíróság is súlyos jogsértéseket állapított meg a horvát bírósági eljárások során.
Az ICSID ítéletében most azt mondta ki, nem történt korrupció a felvásárláskor, ez a Mol értelmezésében egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság kimondta Hernádi Zsolt ártatlanságát.
A Jutarnji List arról ír, hogy a zágrábi kormány egyelőre elemzi a 216 oldalas ítéletet, azt követően hoz döntést. A Mol azt közölte: "a nemzetközi jog alatt működő ICSID döntései kötelező érvényűek. Azokat minden tagországnak – így Horvátországnak is – tiszteletben kell tartania, és saját jogrendjébe be kell építeni."
Nem ez az első per, amelyet a Mol egy nemzetközi bíróságon megnyert a horvát állammal szemben. Az UNCITRAL előtt kezdeményezett ügyben 2016-ban született ítélet, amelyben elutasították azt, hogy a Mol korrupcióval szerzett volna tulajdonrészt az INA-ban.
A bíróság oldalán cikkünk megjelenésekor még nem volt elérhető az ítélet szövege, arra a zágrábi kormány se reagált. Váratlan, személyes okokra hivatkozva lemondott azonban Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter. Sajtóinformációk szerint a kormány többi tagja sem tudott arról, hogy Maric távozni akarna a tisztségéből.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!