A reklámszövetség rámutat, hogy a reklámozás pörgeti a növekedéshez szükséges fogyasztást, a pluszteher miatt csökkenő reklámtevékenység így fékező hatással bírna. Azt sem látják biztosítottnak, hogy a különadó vonatkozna a hazai piac jelentős részét uraló globális techóriásokra – enélkül viszont romlana a magyar cégek versenyképessége.
A reklám nem pusztán egy gazdasági ágazat bevételi forrása, hanem a teljes magyar gazdaság növekedésének egyik ösztönzője, a Magyar Péter által a jövő évi költségvetés részeként bejelentett 3,75%-os reklámadó valószínűleg visszafogja a reklámköltéseket, ami viszont így a jövőre tervezett 2,4 százalékos GDP-növekedést foghatja vissza, figyelmeztet keddi közleményében a Magyar Reklámszövetség.
Az MRSZ megbízásából a PwC Magyarország által készített hatástanulmány szerint minden reklámra fordított 1 forint mintegy 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez, mivel a reklám ösztönzi a fogyasztást, erősíti a piaci versenyt, támogatja az innovációt, valamint közvetlenül és közvetve munkahelyeket és adóbevételeket teremt, írják.
Éppen ezért a reklámipar különadóztatása nem kizárólag a közvetlenül érintett vállalkozások problémája. A reklámköltségek emelkedése vagy a reklámberuházások visszafogása a gazdaság más ágazataira is hatással lehet, mérsékelheti a fogyasztás és a vállalati növekedés ösztönzését, és ezen keresztül a GDP alakulását is kedvezőtlenül befolyásolhatja az MRSZ közleménye szerint.
Béremelésekről, szja-csökkentésről, a családi pótlék megduplázásáról és egyes adók növeléséről beszélt hétfőn Magyar Péter a napirend előtti felszólalásában az Országgyűlésben.
Az MRSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy az eddigi 0-ról 3,75%-ra emelkedő adó nem azt jelenti, hogy a szakma eddig nem adózott volna: a cégek minden más magyarországi vállalkozáshoz hasonlóan az általános adózási szabályok szerint fizetnek társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat. A reklámadó egy további, árbevételt terhelő különadó, amely a magyar vállalkozások nyereségességétől függetlenül, vagyis akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet. A javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését, üzleti fenntarthatóságát közvetlenül és különösen negatívan érinti a reklámadó újrabevezetése, vélik.
A szövetség ráadásul azt sem látja biztosítottnak, hogyan vonatkozna a különadó a hazai reklámköltés közel 40%-át adó globális techóriásokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, más uniós tagállamból értékesítik szolgáltatásaikat. Egy újabb adóteher tovább rontaná a hazai médiapiac versenyképességét a globális szereplőkhöz képest, függetlenül attól, hogy utóbbiak reklámadó befizetései megtörténnek-e, mutat rá az MRSZ.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
