A miniszterelnök elmondta, egy középtávú pályát is felrajzoltak, amiben nemcsak jövőre, de 2030-ig tartóan szerepelnek célszámok.
Miután a parlamentben maratoni beszédet tartott a 2027-es költségvetésről, Magyar Péter kedden reggel a Kossuth Rádióban is beszélt a témáról, ahol több fontos számot is közölt. A 4,9 százalékos költségvetési hiányt már hétfőn is említette, de ezen felül kiderült, hogy a kormány
2,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 3 százalékos inflációval és 77,2 százalékos államadóssággal számolnak jövőre.
A kormányfő elmondta: 2030-ig egy középtávú pályát rajzoltak, amely alapján addigra 3 százalék feletti gazdasági növekedést szeretnének elérni.
A költségvetési hiány 2027-ben 4,9 százalékos lehet, ami a Pénzügyminisztérium várakozása szerint 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig már 2,8 százalékra csökken.
A miniszterelnök megragadta a lehetőséget, hogy újfent kritizálja a Fidesz-kormányt, kiemelve, hogy a költségvetési hiány meghaladta a 8 százalékot, gazdasági növekedés pedig nem volt. Hangsúlyozta, hogy ennek ellenére stabilizálták az ország helyzetét és a hiány csökkentése mellett 2,5 millió ember adóterhét mérséklik jövőre – írja a 24.hu
Magyar arról beszélt, hogy a hétfőn bejelentett intézkedéseket az teszi lehetővé, hogy az állam a saját működésén spórol. Elmondta, hogy az állami szektorban jelentős túlárazások alakultak ki az elmúlt években, amik a költségvetésen is meglátszottak. Hozzátette: a közmédia költségvetése is érdemben csökkenni fog.
Az euró bevezetés is szóba került, ami elől viszont kitért a kormányfő. Elmondta, hogy a nap során később sajtótájékoztatót tartanak a témában Kármán András pénzügyminiszterrel. Azt is kiemelte, hogy a cél az emberek életminőségének javulása, ha ennek a folyamatnak a végén Magyarország csatlakozik az euróövezethez az csak kedvező fejlemény.
Az uniós pénzekre is kitért Magyar. Miután leszögezte, hogy az előző kormány nem használta fel megfelelően ezeket a forrásokat, arról beszélt, hogy most olyan mennyiségű pénz áll rendelkezésre, hogy megfelelő felhasználás mellett 5-6 éven belül nem fogunk ráismerni az országra, ezt a programot nevezte „New Dealnek”.
A parlamentben elmondott beszédéhez hasonlóan említette a Wekerle Sándor lakásfelújítási, és a Baross Gábor vasútfejlesztési tervet. A béremelésekről pedig elmondta, hogy csak „addig lehet nyújtózni, amíg a takaró ér”. Azt is hangsúlyozta, tisztában vannak vele, hogy az előző kormány elhanyagolta az egészségügyben, rendvédelemben dolgozókat, viszont szerinte nem reális elvárás, hogy az új kormány néhány hónap alatt kijavítsa az előző 16 év összes hibáját.
A Pénzügyminisztérium komoly matekleckét kapott: úgy kell csökkenteni a költségvetési hiányt, hogy a kormány közben el tudjon költeni mintegy 2 ezer milliárd forintot a választási ígéretek megvalósítására. A feladat megoldásához szükség volt néhány kreatív megszorításra.
A miniszterelnök rádióinterjújára a Fidesz is reagált. A korábbi kormánypárt szerint a miniszterelnök „összevissza beszélt”. Szerintük nem az számít, amit mond, hanem, ami történik. A valóság pedig az, hogy baloldali költségvetést készítenek, és azoktól vesznek el, akik többet akarnak dolgozni és előrébb akarnak jutni.
A vállalkozók és a munkaadók számára ez az adóemelés költségvetése, ami nem előrejutást, hanem visszalépést jelent. A volt kormánypárt álláspontja szerint a Magyarországon régóta ismeretlen munkanélküliség tér majd vissza, illetve emelik az édesanyák és a 138 ezer katás vállalkozó adóját. Prognózisuk szerint a béremelések csökkenni, az árak pedig növekedni fognak.
Nyitókép: MTI / Szigetváry Zsolt
