A filmek minőségének javítására többféle módszer létezik. Az egyik a restaurálás, amely tartalmi összerakást és technikai munkálatokat is jelent a már teljesen színüket vesztett filmek esetében, s nagyon költséges. Ilyen folyamaton esett át az 1949-es Lúdas Matyi, amelyet három éve, 35 millió forintos költséggel restauráltak. Erre vár az 1951-ben készült Civil a pályán és a Különös házasság is – mondta a szakember.

Fazekas Eszter közlése szerint ehhez a csoporthoz tartoznak a digitális hangrestaurálások is. Lúdas Matyi alakját például Soós Imre játszotta a filmben, de a hangfelvétel torz volt, így a hatvanas évek elejétől Csíkos Gábor adta hangját a főszereplőnek. A filmtörténész fontos szempontnak nevezte, hogy a restaurálás ne újat hozzon létre. Nem lehet egy színét vesztett filmet a mai ízlés szerint kiszínezni, és fontos az eredeti hang helyreállítása is.

A módszereket ismertetve kitért arra: filmfelújításra akkor van szükség, ha az alkotás tartalmilag és műszakilag "egyben van", csak sérüléseket szenvedett az évek során. Ezt a technikát a hatvanas évektől alkalmazzák, általában azoknál a filmeknél, amelyek fakultak, de nem vesztették el a színüket; a pozitívok sérültek, de a negatívokról jó anyagokat lehet készíteni. „Ezzel a módszerrel majdnem ötszáz játékfilmet, 44 évfolyam filmhíradót, 200 körüli dokumentumfilmet mentettünk át, újítottunk föl, illetve 48 némafilmet" - mondta a szakreferens, akinek a közlése szerint a némafilm-állomány a kilencvenes évek eleje óta megnégyszereződött. Az alkotásokat egyenként, alapos munkával kutatják fel külföldön.

Szólt arról is, hogy a filmarchívum munkatársai eddig 104 játékfilmet, 30 rövidfilmet, 12 évfolyam filmhíradót digitalizáltak.

Az intézmény az utóbbi időben "szerezte meg" Balogh Béla A Pál utcai fiúk című némafilmjét (1924), a Halál után című Deésy Alfréd-filmet (1920), a Három hét című alkotást Garas Márton rendezésében (1917), valamint Kertész Mihály ugyancsak 1917-ben készült, az Utolsó hajnal című töredékét. "Nemzetközi összefogással restauráltuk a Németországban talált Janovics-filmet, az Utolsó éjszakát, valamint szintén nemzetközi segítséggel Londonban Korda Sándor 1918-as Aranyemberét" – tette hozzá a filmtörténész.