Látványterv "A város nagy kihívásokkkal néz szembe" © HVG

A hvg.hu-nak Kornai Gábor, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. elnöke, a Pécsi Tudományegyetem tanára  súlyos látleletet adott a pécsi Európai Kulturális Főváros-projekt állapotáról. Késedelem, átgondolatlanság, kapkodás, lépték- és aránytévesztés, helyi torzsalkodások, forráshiány; ezek köré csoportosultak a magát Pécsért aggódó lokálpatriótának nevező tanácsadó szakember vádpontjai. A projekt nemrég kinevezett új főigazgatója, Mészáros András jelenleg átvilágítja a szervezetet, s a vizsgálatok idejére nyilatkozatstop van az EKF-nél. Azonban az OKM-et (Oktatási- és Kulturális MInisztérium) és a várost összekötő koordinációs irodára mindez nem vonatkozik. Szerkesztőségünket Csák Ferenc kormányzati koordinátor kereste meg, vele beszélgettünk.

hvg.hu: Beszéljünk először a forrásokról. Miből folynak az előkészületek, és hol az Önök szerepe a folyamatokban?

Csák Ferenc: Tavaly augusztus óta, amióta a kormányzati koordináció rendszere működik, több létfontosságú határozatot is megalkottunk. Egyrészt 1 milliárd forintot biztosít a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a város öt nagy kulcsprojektjének előkészítésére. Tavaly decemberben megszületett a kormány és a város közti szerződés 3,629 milliárdról, amelyet a 2007 és 11 közötti időszakban központi költségvetésből programokra, illetve kommunikációra és marketingre lehet fordítani. Az összköltségvetés amúgy 9, 071 milliárd forint. Idén 127,5 milliót költenek a pécsiek programokra kormányzati forrásokból, eddig 70 milliót már elköltött a város. A művészeti igazgató, azaz Méhes Márton – akit a pécsi közgyűlés nevezett ki, és szerződése értelemében autonóm módon felel a programokért és a nemzetközi kapcsolatokért is – minden év augusztus 31-ig készíti el a következő év programköltségvetését, s ezt Hiller István miniszter úr hagyja jóvá. Azért, mert a forrásokat is az OKM adja a programokhoz. Ezekbe nem szólhatunk bele, csak jóváhagyási a jogunk. A pénzekre kormánygarancia van, s az OKM folyamatosan monitorozza a folyamatot, a pénzek elköltését.

hvg.hu: Ez ugyan szép, de önmagában nem jelenti, hogy időben meg is valósulnak a programok és főként a fejlesztések…

Cs.F.: Összesen 34,6 milliárdot tesz ki az öt nagy projekt forrása. Részben európai források, részben a felzárkózó térségek támogatására szánt uniós pénzek, 10 százalékban önrész. Ez a pénz már „be van programozva”, azaz becsatornázták, hogy mire, mikor, mennyit költenek. Az előkészítés ütemterve is kész. Az egész júliusban a magyar kormány elé kerül. Innentől kezdve biztos, hogy megvalósul a projekt.

hvg.hu: A kormányban is volt némi pánik, nem? Talán épp ezért hozta létre a koordinációs irodát.

Cs.F.: Toller László tragikus balesete után úgy tűnt, valóban megállhat, illetve komoly késedelmet szenvedhet a projekt. Tehát a felgyorsítás is a kormányzati koordináció célja volt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy itt a konkrét EKF-beruházásokon túl számos egyéb fejlesztésről is szó van, az M6-os befejezésétől a reptérbővítésig.

hvg.hu: Azt talán az EKF-projekt legvérmesebb kritikusai sem gondolták, hogy elmarad a kulturális fővárosi év. Ám nem mindegy milyen színvonalon valósul meg. A város 2005-ben lehetőséget nyert arra, hogy kulturális értelemben újrafogalmazza magát. Az ország számára pedig az az egyik tét, hogy lesznek-e Budapesten kívül más nagy kulturális, intézményi centrumai. Ez nem csak anyagi, hanem szellemi kérdés is.

Cs.F.: Teljesen egyetértek. Mi a város léptékváltásához keretet tudunk adni, de Pécs helyett megvalósítani nem tudjuk. A városi, tehát önkormányzati kompetenciákat nem írhatja felül a koordinációs iroda. Személyi kérdésekbe például nem szólhatunk bele. Abba sem, hogy a létrejövő új intézményeket majd kik és hogyan vezessék. Éppenséggel az állam nem is lesz tulajdonos a létrejövő új épületekben. A megye, a város, a Pécsi Tudományegyetem lesznek a tulajdonosok között. Azt kell mondanom, az ő felelősségük, hogy milyenek lesznek majd a létrejövő intézmények. Mi abban tudunk segíteni, hogy a várost, a régiót megnyissuk, az eseményeket regionálissá, nemzetközivé tegyük. A kulturális léptékváltás eredményessége pedig évtizedes távlatban dől el.

hvg.hu: A város és a megye – amelynek időnkénti szembenállásáról, főként a telkek ügyében elég sokat hallani – tisztában vannak azzal, mi a tétje az EKF évnek?

Cs.F.: Azok a területek, ahol mi tevékenykedünk, a programtervezés és a fejlesztés. Itt az EKF-projektben most két olyan pécsi vezető, kiváló szakember tevékenykedik, Méhes Márton és Merza Péter személyében, akikről azt gondolom, pontosan tudják, mi a tét. A Toller Lászlót követő pécsi polgármesterről, Tasnádi Péterről ugyanez elmondható.

hvg.hu: Ha már őt hozta szóba; ő korábban a megyei kulturális bizottság vezetője volt. Baranya megyében van az egyik legjelentősebb megyei múzeumi rendszer. Ám már ezt sem tudta fenntartani és fejleszteni a megye. Hogyan bírkózna meg a megyében gyakorlatot szerzett Tasnádi akkor a létrejövő új intézményekkel?

Cs.F.: Egész más helyzet ez a mostani. Városfejlesztés zajlik, nem pusztán új épületek felépítése. Az öt nagy projekt a város egészét érinti. A városi terek revitalizációjáról van szó, a Koncert és konferencia-teremről, a Tudásközpontról, a Nagy Kiállítótérről és a Zsolnay negyed rehabilitációjáról. Ez utóbbi „arts and business” típusú fejlesztés lesz, és együtt jár magának a Zsolnay gyárnak a fejlesztésével is. Itt üzleti tevékenységekről is szó van tehát, és egy csomó olyasmiről is, amihez a magántőke is társulhat.

hvg.hu: De mitől működne mindez?

Cs.F.: Csak egy példát mondok; Pécsnek most végre lesz olyan színvonalú kiállítótere, amely akár nagy közönséget vonzó, Európából érkező kiállításokat is fogadhat majd.

hvg.hu: Elnézést, hogy közbevágok, de épp ez az egyik kérdés. A budapesti Szépművészeti Múzeum elkápráztat minket, látjuk, hogy nagy támogatással, nagy pénzből megasikerű kiállításokat lehet megvalósítani. De nem csak az számít, mit fogad be egy hely és hogyan van marketingelve, hanem hogy maga mit hoz létre, mit állít elő?

Cs.F.: Kétségtelen, hogy az új helyekhez új szemlélet, új vezetői gondolkodás is kell. De ha van infrastruktúra és van nyitott szellemű vezetés, akkor a pénzek is jobban megmozdulnak, forrást is könnyebb találni.

hvg.hu: Önök belelátnak az EKF vezetési struktúrájába. A hvg.hu interjújában Kornai Gábor sok kritikával illette a szervezeti felépítést. Önök szerint a szervezet alkalmas arra, hogy mindent levezényeljen?

Cs.F.: Még egyszer mondom, személyi kérdésekbe nem szólhatunk bele. A mostani szervezetet még Kiss Tibor, előző főigazgató állította fel. A vezetési struktúrán az új főigazgató most változtatott…

hvg.hu: …és volt előtte is jópár egyéb személycsere…

Cs.F.: Nézze, mi alapvetően két területet szemlélünk, a programtervezést és a fejlesztést. Kijelenthetem, hogy ezek rendben működnek. Ami meg a változásokat illeti:a nemzetközi tapasztalat az, hogy a kulturális fővárosi projektek első nyolc hónapja a folyamatos változásoké. Részben azért, mert a pályázatírás folyamata nem azonos a lebonyolításéval, gyakran megesik, hogy a kezdetekkor jelen levőket mások váltják fel. Másrészt meg azért, mert ezek városok legtöbb esetben valamilyen szempontból hátrányos helyzetből indulnak, és igen nagy kihívásokkal szembesülnek.

hvg.hu: Pécsett ez a kritikus nyolc hónap rég eltelt már. A város 2005-ben nyerte el a címet.

Cs.F.: Ne feledje, hogy Magyarországon közben parlamenti és helyhatósági választások voltak, ezen kívül a város első számú embere váratlanul balesetet szenvedett. Arról nem szólva, hogy Pécsett valóban nagy léptékű városfejlesztések készülődnek.