A filmgyártás és a kultúra mostoha helyzetére hivatkoztak, elmondásuk szerint erre szerették volna felhívni a szakma és a média figyelmét. Történész segítőik révén sokakkal elhitették, hogy Kazincbarcika térségében megtalálni vélték Álmos vezér nővérének sírját, benne használati tárgyakkal, az egész azonban nem volt egyéb médiahacknél - ismerték el a film alkotói a kazincbarcikai álásatás helyszínén.
 
Koltai Gábor filmproducer - a kazincbarcikai álásatás helyszínén, egy kiásott gödör és egy koporsó mellett - úgy nyilatkozott, hogy a szűkös anyagi keretek miatt találták ki a barcikai médiahacket. Véleménye szerint a régészet mellett a kultúra és a filmek sem kapnak kellő hangsúlyt a médiumokban, ezért választották ezt a módszert.
 
Hozzátette, egy film propagálásakor nem tudnak versenyezni a multinacionális cégekkel, szűkös a marketingre fordítható keret, így jött az álásatás ötlete. Ez lényegében arról szólt, hogy Kazincbarcika környékén megtalálni vélték Álmos nővérének sírját, azaz a "barcikai ősanyát". Az ezzel kapcsolatos átverést egy kampányindító játéknak szánták.

A producer arról is beszámolt, hogy az "ősanya a film egyik főszereplője", és az álásatáson "előkerült" tárgyak természetesen nem valódiak. Példaként említette a napokban a sajtóban, fotón bemutatott koponyát, ami egyébként műanyag, és egy gimnázium szertárából származik.
 
Koltai, a film rendezője az álsír mellett állva azt mondta: "nagyon nagy szeretettel, remek színészekkel és nehéz körülmények között született az alkotás, és senkit nem akartunk bántani".
 
Arday Zsolt történész -, aki korábban álinformációkat terjesztve többször beszélt az újságíróknak az állítólagos feltárásról, annak leleteiről - úgy fogalmazott, elnézést kér a múzeumi dolgozóktól és a tanáraitól, hogy "erre vetemedett", de véleménye szerint ez a médiahack is rávilágít arra, nemcsak a magyar tudományt, hanem a magyar filmeket is jobban kellene támogatni.
 
Az ásatásról szóló hírt hétfőn szakemberek kommentálták, s ők elmondták, hogy minden bizonnyal szélhámosságról van szó. Paszternák István, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal észak-magyarországi irodavezetője csütörtökön közölte, nem etikus és korántsem vicces az álásatás története.
 
A Bors című újság, amely már hétfőn hírt adott az ásatásról, pénteki számában azt írta, hogy a lap "az elejétől mindvégig benne volt a játékban". Pázmándi Kinga tanszékvezető egyetemi docens, a Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy mivel az említett ügy részleteiről nincsenek megfelelő mennyiségű és konkrét információi, nem foglalhat állást. Azt azonban hangsúlyozta, hogy önmagában a reklámokkal kapcsolatban két kérdés vethető fel, az egyik az, hogy jogszerűek-e, a másik rész a reklámetikai vonatkozás, amelyet hazánkban a Magyar Reklámetikai Kódex szabályoz. A reklám megítélése pedig a teljes kampányra és ennek összes reklámfogására értendő.
 
A szabályozás szerint önmagában a reklám meg kell, hogy feleljen a közerkölcsnek, illetve a közízlésnek, ha ezt a kritériumot nem tartja be, az érintettek panasszal élhetnek.