Most mutatták be a Filmszemlén az Adás és az 1 című új filmeket. Kritikusunk a sci-fi, vagy inkább a cyberpunk avagy kiberpunk körül vélte felfedezni az alkotások gyökereit. Örvendezhetnénk is akár, folytatja valami Monory Mész kultfilmjét, a Meteót. Kíbicek vagyunk a kiberműfajokban, vagy osztottak nekünk is lapot?

Jelenet az 1-ből
Sok moralizálás?
© magyarfilmszemle.hu
Filozófia és minimalizmus – a magyar sci-fi mozi legjellemzőbb kellékei. Feltéve, hogy létezik magyar tudományos-fantasztikus film. A számarányok alapján azt gondolhatjuk: féltucatnyi mozgókép kevés ahhoz, hogy komolyan lehessen venni egy műfaj létezését. A Wartburg-lámpás tévé-adaptációkat (Pirx pilóta kalandjai, A feladat) jobb volna elfeledni, a hazai zsáner létét maroknyi film jelzi: Hamza D. Ákos történelmi időutazása (Szíriusz, 1942), Fejér Tamás nukleáris apokalipszis után játszódó kamaradrámája (Az idő ablakai, 1969), Monory-Mész András lepusztult cyberpunkja (Meteo, 1989) és két új, az idei szemlén bemutatott alkotás. Igaz, az 1 és az Adás rendezője is állítja, nem sci-fit készítettek.

Pater Sparrow, az 1 direktora szerint filmje "nem sci-fi", Vranik Roland szerint Adás című opusa disztópia, azaz antiutópia, negatív jövőmozi. Persze, ha a keményvonalas science fiction legfőbb sajátosságára gondolunk (azaz, hogy a természettudományos ismeretek szigorú figyelembevételével logikus következtetéseket von le a jövő társadalmára vonatkozóan), akkor a rendezőknek igazuk van: filmjük nem science fiction. De akkor magyar sci-fi sincsen: a Szíriusztól a Meteóig hiányzik a természettudományos alapozottság. Még szerencse, hogy a tudományos-fantasztikus próza kifeszítette a műfaj kereteit: a soft SF-ben a társadalomtudományok, a filozófia kerülnek előtérbe a természettudományokkal szemben, a lehetséges jövő (vagy éppenséggel az alternatív történelem), az elképzelt technika csak apropó. Épp mint Vranik és Sparrow filmjeiben.

Pater Sparrow: 1

Sőt, az 1 alapötlete egyenesen a sci-fi tekintély Stanislaw Lem egyik írására, Az emberiség egy perce című esszére épül. Ebben Lem egy fiktív kötet, az emberiséggel egy perc leforgása alatt történő események statisztikáit összegyűjtő almanach recenzióját írta meg, elgondolkodva valóságról, társadalomról és egyénről. Az elsőfilmes Sparrow opusában ez a kötet a főszereplő: egy különös bűntény során egy könyvesbolt teljes raktárkészlete "magától" lecserélődik az 1 című almanach példányaira. A lehetséges jövőben az efféle különös esetek kivizsgálása a "Valóságvédelmi Hivatal" feladata: a sztárnyomozó Pitch ügynök (Mucsi Zoltán) nem is hajlandó elfogadni a tulajdonos (Mácsai Pál) és alkalmazottai (Kerekes Vica, Czukor Balázs), illetve a zárás után felbukkanó idegen (Sinkó László) magyarázatát, pontosabban azt, hogy nincs reális magyarázat a történtekre.
 


Csodák márpedig nincsenek – véli Pitch ügynök, egészen addig a pontig, amíg ő maga is gyanúba keveredik, és (a nézővel egyetemben) próbálja végig gondolni, mi történhetett vele, és mire való pontosan a hivatalosan elfogadott valóságot is megkérdőjelező, az abszolút igazságot felfedő almanach. Lem adja tehát a kiindulópontot, de a cselekmény, a valóságot megkérdőjelező, a "semmi sem az, aminek látszik" igazságára rádöbbenő figura Philip K. Dick regényeit idézik (illetve ha már nyomozó, akkor a Csordulj könnyem, szólt a rendőrt vagy éppenséggel az Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkalt). Talán nem tévedünk: Dick hazai felfutása, a cyberpunk mozinak hosszú időre muníciót adó regények magyarországi megjelenése hathatott Sparrowra és Vranikra is.

Science fiction és thriller keveréke az 1, tele különös figurákkal, furcsa-abszurd helyszínekkel (egész pontosan a "Valóságvédelmi Hivatal" épületének változatos, atmoszférateremtő helyszíneivel). Sajnos azonban túl sok filozófia csúszott a történetbe: Sparrow szereplői minden percben újabb és újabb morális eszmefuttatásokat, frappáns létfilozófiai kinyilatkoztatásokat vágnak egymás és a néző arcába, amelyből egyetlen egynek a végig gondolására is kevés volna az 1 filmideje. S bár Tóth Widamon Máté operatőrrel karöltve s rengeteg archív képanyagot felhasználva Sparrow igen meggyőző vizuális világot teremtett, a filmbe ágyazott, újonnan forgatott tévéhíradók leválnak a film egységes képszövetéről. Ezek ugyanis (a képek hangulata és minősége, de a hírolvasók előadásmódja miatt is) olyanok, mintha egy amatőr filmhez készültek volna, s talán ezek láttán döbben meg először a néző és érzi meg a film filozófiájának esetlegességét.


Jelenet az Adás-ból
A képfüggő ember drámája
© magyarfilmszemle.hu
Pedig hogy örülnének az Adás szereplői egy amatőr televíziónak! Vranik Roland egy olyan lehetséges jövőbe kalauzol, ahol nincsen tévéadás, nem működnek a számítógépek, egy feltételezett hardver-probléma miatt az összes monitor működésképtelen. Képfüggő társadalomban, és számítógép vezérelte gazdaságban élünk – a monitorok nélküli világban minden borul: munka, család, erkölcsök. Vranik nem az apokalipszis filmjét forgatta le. (Emlékezzünk csak a Y2K előtti hisztériára és gondoljunk bele, mi lett volna, ha a cselekmény az összeomlás után, az elnéptelenedett tengerparti városban játszódik.) SF-alaphelyzetbe ágyazott társadalmi thriller ez is: három testvér (Hajduk Károly, Rátóti Zoltán, Terhes Sándor) története, a középső véletlenül megöli a feleségét, a másik kettő segít neki eltűntetni a holttestet.


Az Adás valóban antiutópia: a következetesen felépített, lassú sodrású thrillerben elénk tárul a monitor nélküli szegényes világ, ahol az állandóan bekapcsolt monitor, a folyvást harsogó tömegmédia legalább akkora pusztítást végzett, mint amekkorát az eltűnésével okozott. Kiürült helyen kiüresedett emberek élnek: az ablakban bámészkodó alak képtelen segíteni az utcán kábultra rugdosott, megvadult gyerekek által kirabolt nőnek. A képfüggő ember képtelen a cselekvésre – állítja Vranik –, mert túlságosan lenyűgözi a látvány. Mert a tévét is csak bámuljuk, de nem vagyunk aktív részesei a képernyőn pergő cselekménynek. Legalábbis közvetlenül nem.

A magyar cyberpunk klasszikusa, a Meteo

Filozófus, vagy átlagos sci-fi szerző?
Philip K. Dick egy esszéjében a hetvenes évek végén így ír:" Olyan világban élünk, amelyben a média, a nagyvállalatok, a kormányok, a vallási és politikai csoportok hamis valóságokat állítanak elő. A szövegeimben csak azt kérdezem: mi valóságos? Folyamatosan pszeudovalóság-bombák érnek minket, amelyeket kifinomult technológiákat használó, okos emberek gyártanak. Elképesztő hatalom: egész univerzumokat, tudati világokat hozni létre. Erről tudnom kell. Hisz magam is ezt csinálom."

A hvg.hu archív cikke itt!
Vranik disztópiájának és Sparrow "underground trash" mozijának is van magyar filmes előképe. A cyberpunk,  vagy ha úgy tetszik kiberpunk alapművét, a Blade Runnert (Ridley Scott, 1982) szándékosan megidéző Monory Mész András Meteo című filmjében egy lebontásra ítélt, lepusztult gyárnegyedben három barát: Felhőcske, Verő és Berlioz készül az apokalipszisre. Ügyeskednek, bejárják a futurista díszleteket, végül (Berlioz kivételével) meghalnak, a városrészt felrobbantják.

A lepukkant helyszíneken játszódó 1 látványában, az Adás apokaliptikus hangulatában mindenképpen megidézi az első magyar cyberpunk mozit. Mindhárom közvetlenül csatlakozik a központi idegrendszerre: a filmek továbbgondolása a néző dolga. Milliós díszletek, űrhajók és digitális trükkök híján valószínűleg soha nem készül igazi keményvonalas magyar science fiction, de úgy látszik, lehetséges a magyar cyberpunk. A Meteo1Adás között legalábbis van műfaj-folytonosság, valamiféle vérvonal, és talán nem kell újabb húsz évet várni a következő próbálkozásra. Tudjuk, a science fiction, a cyberpunk alapvetően angolszász műfajok.  A magyar fantasztikum láttán mégsem tolakszik elő bennünk a Tanú magyar narancs-hasonlata. Mert nem kicsi, és nem sárga. Egyszerűen a miénk.

Schreiber András

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kult

Filmszemle előtt: miénk ez a cirkusz

Jó volna hinni, hogy a kedden kezdődő idei mustra az összetartozás fóruma lesz: ahol nem a megosztottság, hanem a konstruktív vita és a konszezus kerekedik felül. Volt ilyen szemle, amikor egyértelmű volt, hogy a filmélet felülről való központosításának csak összefogással lehet útját állni. Azóta állandósult a szűnni nem akaró anyázás. - A kritikus várakozásai a startoló 40. Magyar Filmszemle előtt.

hvg.hu Tech

Negyed évszázada született a cyberpunk

Hackerek, virtuális valóság, mesterséges intelligenciák, végtelenbe nyúló neonrácshálók, cyborgok. Ez az irodalmi műfajként indult, aztán a szórakoztatóipar és a tömegkultúra minden egyes ágában gyökeret vert cyberpunk stílust leíró közhelyparádé. Cikkünkben arra vetünk fényt, hogy mindez hol és hogyan kezdődött.

Kult

William Gibson, a realista 

A Neurománc szerzőjét, William Gibsont a cyberpunk ősatyjaként emlegetik, noha prózája a legtisztább realizmus, ha a jövő felől tekintjük - ám nálunk a jövőről szóló beszédmódokat automatikusan a tudományos fantasztikum terepére utalják. Gibson új regénye februárban jelenik meg külföldön: itt lenne az ideje, hogy nálunk is irodalomként tekintsenek rá. Önnek mi a véleménye a műveiről?

MTI Kult

Megkezdődött a filmszemle, Novák Emil szerint erős a mezőny

A dokumentumfilmek és a tudományos-ismeretterjesztő filmek versenyével kedden megkezdődött a 40. Magyar Filmszemle; az eseményt Novák Emil filmrendező-operatőr, a szemletanács elnöke nyitotta meg, aki azt hangsúlyozta: a mustra mind az öt versenykategóriájának mezőnye erős.

hvg.hu/MTI Kult

Milyen a film, ha magyar? - videó

A legfelemelőbb pillanat eddig Törőcsik Mari megjelenése volt. Zajlik a 40. Magyar Filmszemle. Kicsi, olykor savanyú, de a miénk. Évről-éve a szakma ünnepe is, de néha önmagát ünnepli. Nem baj. A lényeg, hogy a filmek jók legyenek. Az idei termésről még kevesen tudtak nyilatkozni a hvg.hu kamerájának, de arról, létezik-e még "a magyar film", mindenkinek volt véleménye.

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

Államtitkár 9 év Fidesz-kormányzás után: Intézkedésekre van szükség az egészségügyben

Államtitkár 9 év Fidesz-kormányzás után: Intézkedésekre van szükség az egészségügyben

90 éves kaposvári fa lett az Év fája

90 éves kaposvári fa lett az Év fája

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

A brunei szultán mindenben az egyedit szerette: mint ez a 6 méteres Range Rover limuzin

Még mindig keresik a Himaláján eltűnt magyar hegymászót

Még mindig keresik a Himaláján eltűnt magyar hegymászót

Gyurcsány levelet írt Kövérnek az újságírók parlamenti korlátozása miatt

Gyurcsány levelet írt Kövérnek az újságírók parlamenti korlátozása miatt