Széchenyi-emlékév 2010-ben

Konferenciákkal, kiállításokkal és sporteseményekkel, külön emlékév keretében kíván emlékezni jövőre Széchenyi István halálának 150. évfordulójára a Széchenyi Tudományos Társaság (SZTT) - jelentették be a szervezet vezetői a társaság hétfői ülésén, melyen átadták az Oláh György Ifjú Tudós Díjakat, a Széchenyi-aranyérmeket, valamint köszöntötték az idei siketlimpia magyar érmeseit is.

  • hvg.hu hvg.hu
Széchenyi-emlékév 2010-ben

A reformkori államférfi szellemében nemzeti és közép-európai összefogást sürgető társaság minden korábbinál összefogottabb emlékévvel kívánja felidézni 2010-ben a "legnagyobb magyar" örökségét - mondta Erdélyi Géza református püspök, az SZTT kuratóriumának tagja.

A rendezvénysorozat programjában helyet kapnak többek között gazdasági, tudományos, kulturális és civil konferenciák, fórumok, kiállítások, koncertek, sportesemények, de megrendezik a Közép-Európa Bált is, melyre a régió országainak meghatározó képviselőit várják - ismertette terveiket a Határon Túli Református Zsinat elnöke.
 
A Széchenyi-emlékév bejelentését követően vehette át az Oláh György Ifjú Tudós Díjat az élelmezéstudományi kutatásokkal foglalkozó szlovák Martina Fikselová, az erdélyi Lászlóffy Zsolt zeneszerző, karmester, valamint Magyarországról Bakos Vince biomérnök. Az elismeréseket Szunai Miklós, a társaság ügyvezető elnöke és Oláh György mellett Peter Weiss, Szlovákia magyarországi nagykövete, Tőkés László, valamint Szántay Csaba vegyész, akadémikus adta át.
 
Két újabb taggal bővült a Széchenyi-aranyérmesek sora is: az életműdíjnak számító elismeréssel Görgey Gábor író és Szántay Csaba életműve előtt tisztelgett a társaság. Az ülés során az SZTT köszöntötte az idei siketlimpia magyar érmeseit is.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?