Az 54 esztendős francia Dominique Meyer váltja június végén a bécsi Staatsopert 18 éven át igazgató Ioan Holendert, és utána az új főzeneigazgatóval, az osztrák Franz Welser-Möst karmesterrel együtt vezeti majd a zenés színházat. Az osztrák Die Presse című napilap interjút jelentetett meg az új igazgatóval, amelyet a hvg.hu rövidítve közöl.
Dominique Meyer 1955-ben született Franciaországban, Elzász tartományban. Diplomata apa fiaként gyermekkorát Franciaországban és Németországban töltötte. Közgazdászként végzett, majd 1984-ben a francia kulturális minisztériumba került. 1986-ban már részt vett a komolyzenei életben, 1989-ben a párizsi operaház főigazgatója lett, majd 1994-ben a svájci Lausanne Opera főigazgatói székébe került. 1999 óta a Théatre des Champs-Élysées művészeti- és főigazgatója.
– Hogyan ítéli meg az opera műfaj jövőjét, különös tekintettel a bécsi operaházra?
Dominique Meyer: Úgy vélem, van érdeklődés az opera iránt, még a fiatalok körében is. Jóval több a közreműködő művész, mint korábban bármikor, és a zeneszerzők is újra felfedezték a műfajt. Rám azonban leginkább a technikai lehetőségek vannak nagy hatással. Hogy mi mindent lehet például a világítással, a fényekkel megvalósítani. Nemcsak az opera-, hanem a balettelőadásokra is gondolok. A balett amúgyis a szívem csücske. A következő szezon műsortervéről annyit máris elárulhatok, hogy több felújított darab is repertoáron lesz, ám időről-időre egy-egy barokkoperát is bemutatunk.
– Mit gondol a kortárs operákról? Lesz helyük a repertoárban?
D. M.: Születnek új darabok, amelyeknek fülbemászó a zenéje. A Staatsoperben azonban nincs helye ezeknek a műveknek.
– Ismer dühös dívákat, akik berontanak az igazgatói szobába, és ott folyamatosan panaszkodnak?
D. M.: Ez klisé. Nem tartok a haragos díváktól. Ilyen jelenetek csak a filmekben vannak, én még egyetlenegy művésszel sem vesztem soha össze.
– A gazdasági válság enyhülni látszik. De hamarosan jöhet a következő. Mit gondol erről Ön, mint végzett közgazdász? Elképzelhetőnek tartja, hogy elfogyjanak a tartalékaink?
D. M.: Ezt nem lehet előre megjósolni. A válságnak még bizonyára nincs vége, lehet rosszabb is a helyzet. Az államcsőd, mint ami most Görögországban van, engem az 1930-as évekre emlékeztet.
– Hogyan vélekedik a Salzburgi Ünnepi Játékokat sújtó botrányról, a minap feltárt szabálytalanságokról, arról, hogy az ügyészség csalás és hűtlen kezelés ügyében nyomoz? Korrupt volna a kultúra?
D. M.: Nem. Rendszeresen olvasom a lapokat, régóta dolgozom kulturális területen, de effélét még nem éltem meg. Még csak nem is hallottam ilyesmiről soha. Ezek az afférok szomorúak Salzburg számára.
Lindner András
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
