Idén is nagy sikerre számítanak a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szervezői. Bizakodásuk érthető, a tavalyi négynapos könyves seregszemlére 61 ezer látogató volt kíváncsi, ami a rendezvény történetében rekordnak számít. „Sok vita volt a könyvszakmában arról, hogy egy ilyen kis ország elbír-e évente két nagy rendezvényt (a másik az Ünnepi Könyvhét - a szerk.)” - fogalmazta meg kezdeti kételyeiket az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése Fesztiválirodájának igazgatója.

Tömeg a díszvendég, Izrael standjánál

László Éva Lilla

Az éves, átlagosan 55-60 ezres látogatói szám azonban igazolni látszik, hogy van igény az effajta vásárokra, ahol körülbelül 50 ezer kötet közül böngészhetnek a szellemi csemegére vágyó kezdő és haladó könyvfalók. Nem véletlen, hogy számos kiadó ekkora időzíti legújabb kötetének megjelenését: idén 200 mű „debütál” a fesztiválon, amelyen már nem csak a hagyományos, papíralapú olvasmányok jelennek meg. Bemutatkoznak az elektronikus könyvek, és egy, még kereskedelmi forgalomban nem kapható e-olvasót is közszemlére tesznek, melyet a gyártó - hazai - cég várhatóan körülbelül 300 eurós áron dob majd piacra ősszel.

„A fesztivál teljes költségvetése 90 millió forint” - mondta a hvg.hu kérdésére Zentai Péter László, hozzátéve, hogy az állami támogatás nagyságrendileg évek óta ugyanannyi: 15 millió forint. Uniós támogatással nem számolhatnak - leginkább állami intézmények: nagykövetségek, kulturális intézetek sorakoznak fel a rendezvény mögött -, noha idén 24 ország 167 kiadója képviseli magát a budapesti vásáron.

Ámosz Oz

Ámosz Oz és Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete László Éva Lilla Ámosz Oz izraeli író 1939-ben, Jeruzsálemben született, kelet-európai bevándorló szülők gyermekeként. Filozófiát és irodalmat tanult a Jeruzsálemi Héber Egyetemen, majd az Oxfordi Egyetemen. Részt vett az 1967-es „hatnapos háborúban”. (1967. június 5-én Egyiptom, Szíria, Jordánia és Irak összefogott Izrael ellen, határaikon több mint 1800 harckocsi és 360 ezer katona állt készenlétben. Izrael azonban hat nappal később kivívta a győzelmet.) Oz legismertebb - magyarul is olvasható - műve a Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi regény, amely itthon 2006-ban jelent meg, valamint legújabb kötete, a Rímek életre, halálra. Az íróval korábban készült interjút, amely a HVG március 3-i számában jelent meg, itt olvashatja.

Arra a kérdésre, hogy mi lehet idén a legnagyobb közönségsiker, a Fesztiváliroda igazgatója kifejtette: mivel a díszvendég, Ámosz Oz Izrael egyik legismertebb írója, (Ozról bővebben keretes írásunkban olvashat), aki személyesen is jelen lesz, most megjelent Rímek életre, halálra című kötetéből várhatóan sokkal többet fognak eladni, mint bármelyik másikból. Így volt ez korábban is, amikor például Paolo Coelho, Mario Vargas Llosa vagy éppen Umberto Eco dedikált. „Nehéz megjósolni, melyik kötet lesz a legkelendőbb - tette hozzá Zentai -, mert itt nem egyszerű irodalmi sikerekről van szó. Ha egy bestsellerből tízezer fogy, egy tudoményos kötetből pedig 500, lehet, hogy az utóbbi nagyobb sikernek számít” - fejtegette.

A könyvfesztiválon 2009-ben az orosz írónő, Ljudmila Ulickaja, 2008-ban az amerikai Bret Easton Ellis, 2007-ben az olasz Umberto Eco, korábban pedig Salman Rushdie (1998) és Günter Grass (2004) is részt vett. Idén 24 ország száz elismert írója mellett 400 hazai és határon túli író mutatkozik be, a pályakezdő tehetségektől a „nagyöregekig”.

Eladható irodalom. Esterházy Péter 60 éves

László Éva Lilla

Minden évben 20-25, kerek évfordulót ünneplő magyar költőt, írót csábítanak ki a könyvfesztiválra, idén többek között a 85 éves Nemeskürty István, a 80 éves Csoóri Sándor, Réz Pál és Sándor Iván, a 75 éves Ferdinandy György, a 70 éves Tamás Menyhért, a 60 éves Esterházy Péter, Vámos Miklós és Kulcsár Szabó Ernő részvételére számítanak. Ugyanakkor benne van a pakliban, hogy a meghívott vendégek egy része nem vállalja, vagy utólag visszamondja a megjelenést, attól függően, hogy egészségi állapota lehetővé teszi-e a szereplést - tudtuk meg a szervezőktől.

Április 23. - e napon halt meg Cervantes és Shakespeare - a Könyv és a Szerzői Jog Világnapja, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál „apropója”. Az első vásárt 1994-ben rendezték a Kongresszusi Központban, húsz 20 ország kiadóinak részvételével. Korábban Románia, Kína, Kanada, Spanyolország, Oroszország, Németország, Franciaország, Olaszország, Csehország, Lengyelország szerepelt díszvendégként, idén Izrael van a középpontban: az ország történelmét, kultúráját, gazdaságát bemutató rendezvények, programok mellett két fotókiállítás is nyílik. A megnyitón Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövete kifejtette: húsz éve, mióta Izrael és Magyarország újra felvette a diplomáciai kapcsolatot, töretlen az együttműködés a két ország között. Tavaly hazánk volt a díszvendég a jeruzsálemi könyvfesztiválon, idén fordult a kocka - viszonoztuk a gesztust. Ámosz Oz munkássága elismeréseképpen a Budapest Nagydíjat is átvehette, Demszky Gábortól.

„Minél több országot szeretnénk megszólítani, csak hát óriási a verseny” - mondta a hvg.hu-nak Zentai Péter László, amikor felmerült a kérdés, hogyan sikerült elérni, hogy Vietnám, Brazília, Szaúd-Arábia és Ausztria kiadói is bemutatkozzanak. Mivel Thesszalonikiben és Londonban is erre az időszakra esik a nemzetközi könyvvásár, ügyesen kell időzíteni a meghívásokat - tudtuk meg.

Négy nap alatt közel 400 program közül választhatnak a látogatók: magyar és külföldi írók dedikálják köteteiket, író-olvasó találkozókat, irodalmi esteket, kerekasztal-beszélgetéseket, kiállításokat szerveznek, a gyerekkönyvkiadók pedig a fiatalabb korosztályt célozzák meg interaktív játékokkal, bemutatókkal, új kiadványokkal.

Idén sem marad el az elsőkötetes prózaírók bemutatkozása (Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja): a tervek szerint 17 országból érkeznek az irodalmi szcénába berobbant fiatal tehetségek. A „tervek szerint” megfogalmazás most különösen helytálló, a fesztivál szervezői ugyanis arról számoltak be, hogy a meghívott vendégek némelyikének komoly nehézséget okoz a részvétel az izlandi vulkánkitörés következtében elrendelt európai légtérzár miatt. (Az észt vendég például Prágán keresztül érkezik, míg a lengyel vonatra száll.)

A német-magyar irodalmi fesztiválon Esterházy Péter és Dragomán György beszélget a meghívott vendégekkel: Tillman Rammstedttel és Moritz Rinkével. Idén sem hiányzik majd a román, japán, spanyol, kínai és görög stand, a németek nemzeti standját ugyanakkor - a fesztivál történetében először - nem állítják fel, mivel a német külügy a válság miatt anyagi segítséget ehhez nem nyújtott.

Mesterségem címere ... Parti Nagy Lajos arcképe az egyik standnál

László Éva Lilla

Kedvezmények, árak: mire érdemes figyelni?

A belépés diákoknak és nyugdíjasoknak ingyenes, felnőtteknek 600 forint - mai mércével mérve nem nagy összeg -, és levásárolható a standoknál. Aki ellenáll a csábításnak, és egyetlen kötetet sem újít be, „elbukja” a befizetett összeget (vagy éppen ezzel támogatja az eseményt, felfogás kérdése). A kiadók többsége 20-30-50 százalékos kedvezménnyel igyekszik vásárlásra buzdítani a látogatókat, míg akadnak olyan cégek, amelyek szerzőik személyes jelenlétével - dedikálással - járnak a könyvbarátok kedvében. (Ugyan, kit ne vonzana a lehetőség, hogy aláírassa régen őrizgetett, netán frissen vásárolt kötetét például Vámos Miklóssal, Csernus doktorral vagy a világhírű Ámosz Ozzal?) A kedvezményt kínáló standoknál azonban érdemes odafigyelni arra, valóban a kiválasztott kötetek akciósak-e. Az árengedmény ugyanis általában csak a kiállító saját termékeire vonatkozik, más, a standon árult könyvekre nem feltétlenül. Ez persze csak azoknak okozhat csalódást, akik azért látogatnak ki a könyvvásárra, hogy kedvezményes áron juthassanak hozzá egy-egy kötethez.