A francia operett királyaként ünnepelt több mint száz színpadi művet alkotó Jacques Offenbach szellemiségét magánhordozó művet Chabrier 1877-ben komponálta, a darab ugyanakkor műfajilag akár az opera és az operett határán mozgó opera buffák közé is besorolható. Nyílván ezzel is magyarázható, hogy újabban több operaház is műsorára tűzi a francia komponista zseniálisan hangszerelt és humoros fordulatokban gazdag, szellemes librettóik révén is könnyen befogadható darabjait. A lyoni operaház mellett tavaly például a rangos írországi wexfordi opera fesztiválon A hiányos nevelés című egyfelvonásos operettje volt hallható.
A most Berlinben műsorra tűzött Chabrier-darab is rendkívül bizarr, mégis mulatságos és akár abszurd komédiának is nevezhető librettója arról szól, hogy a mesebeli I. Ouf király mindig kivégzéssel ünnepli születésnapját, ezúttal azonban nem talál erre a célra egy lázadót sem. Végül csak rábukkan Lazulira, egy házalóra, aki viszont ugyanazért a hölgyért – egy hercegnőért – eped, mint az uralkodó. A kivégzés elmarad, mert a király asztrológusa kideríti, hogy I. Ouf mindössze egy nappal éli majd túl Lazulit. A berlini előadásról megjelent kritikák kiemelik a nadrágszerepként prezentált Lazulit megformáló Magdalena Kozena – az életben Sir Simon felesége – alakítását, a dirigenst azonban kritizálják, mondván Rattle folyamatosan igyekezett rámutatni a partitúra minden kompozíciós poénjára, ezáltal azonban a darab hatása utólag magyarázott viccé degradálódott. A francia nyelvű előadás májusban még három alkalommal lesz műsoron a Staatsoperben.
