Komlós Juci 1919. február 10-én született Szabadkán. 1935-ben végezte el Rózsahegyi Kálmán színészképző iskoláját, pályáját még abban az esztendőben a Király Színházban kezdte. Játszott Szegeden, Miskolcon, az Operettszínházban, 1947 után a Művész, a Magyar Színházban, a Vidám Színpadon, 1957-től a József Attila, 1965-től a Thália Színházban.

Komlós Juci

MTV

Pályája kezdetén szubrett- és naivaszerepeket alakított, később kiváló karakterszínésznő lett; játékát könnyedség, természetesség és érzelmi gazdagság jellemezte. A néma levente Ziliája, a Hamlet Ophéliája és a Koldusopera Pollyja, A szókimondó asszonyság Katája, a Légy jó mindhalálig Nyilas Misije, a Kaméliás hölgy Margitja volt.

Több filmben szerepelt, többek között a Semmelweisben, a Rokonokban, Az aranyemberben, a Mire megvénülünkben, a Különös házasságban, a Lányarcok tükörben című produkcióban, a Beszélőben és A megfelelő emberben. A Szomszédok című teleregényben mindenki Lenke nénije lett.

Horváth Ádám, a Szomszédok író-rendezője felidézte: a televíziós sorozatot megelőzően többek között a Mire megvénülünk című hatrészes Jókai-feldolgozásban dolgozott együtt Komlós Jucival. "Nagy barátság volt" - fogalmazott. Komlós Juci az elejétől a végéig, azaz 1987-től 1999-ig játszott a Szomszédokban; Zenthe Ferenccel - mint Lenke néni és Taki bácsi - szimbólumaivá váltak a teleregénynek. "Amikor az elején a szereposztást csináltam, csak bennük voltam biztos, a többiekben még nem. Mindketten boldogan vállalták, akkor még nem hittük, hogy tizenhárom évre" - emlékezett a sorozat alkotója. Horváth Ádám hozzátette: a színművész addigra már abbahagyta a szakmát, ezért a Szomszédok ilyen értelemben színészi "feltámadás" volt számára.

Komlós Juci 1957-ben Jászai Mari-díjat kapott, három évvel később érdemes művész címet, 1998-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjai közé. 2002 márciusában, Lukács Margit eltávozását követően a Nemzet Színésze cím birtokosa lett. Búcsúztatására szűk családi és baráti körben kerül sor.