szerző:
Lukács Andrea
Tetszett a cikk?

Az idén először ünnepként számon tartott Nemzeti Megemlékezés napja kapcsán arra voltunk kíváncsiak, vajon a fiatal kreatívokat miképp foglalkoztatja az idestova 91 éve történt határváltozás. Egyáltalán, érdekli őket? A Kitchen Budapest Magyarország Szubjektív Atlasza című gyűjteményéből ez is kiderül. A HVG gondozásában június végén jelenik meg a könyv.

Betűtésztás leves és rántott hús. Ezek a menzás ételek is inspirálhatják a nemzetérzést, sőt akár Nagy-Magyarország is ábrázolható általuk. A Kitchen Budapest néhány hónapja rendezte meg azt a workshopot, melynek eredményeit most a Magyarország Szubjektív Atlasza című könyvben összegzik. A két hetes szakkörön az volt a feladat, hogy a résztvevők fogalmazzák meg magukban, majd vessék papírra érzéseiket országukkal kapcsolatban. A negyven fiatalnak először szabad kézzel, spontán kellett lerajzolnia a magyar térképet. A konklúzió tanulságosabb, mint a huszonévesek földrajzi- és történelmi ismereteinek emlékezetből való felidézése.

Országskiccek
©

Volt, aki pont, pont, vesszőcske metódust alkalmazott, más egy kibogozhatatlan gombolyaggal ábrázolta az ország belsejét, és volt, akiben a Nagy-Magyarország megjelenítésének lehetősége is felmerült. Szolga Zsófia Hol vannak a határok? című művén például hazánk mostani határvonalán túl nem csak az 1920-as skicc, hanem még számos más lehetséges verzió is szerepel a magyarság „bekerítésére”. Szolga kérdésünkre elmondta, hogy a kulturális átnyúlásokat is kifejezte az ad hoc rajzzal, és bár nem volt lehetősége egzakt történelmi kutatásokat végezni, annyi bizonyos, hogy nem csak a jelenlegi, illetve a kilencvenegy évvel ezelőtti határok határozták meg hazánk történetét. „A bécsi döntések kapcsán például az egyes részek visszacsatolását is megjelenítettem, de a vonalakkal leginkább dinamikusságot és határtalanságot szerettem volna láttatni” – mondja a 26 éves fiatal, aki a Moholy Nagy Művészeti Egyetemen épp a doktorijára készül.

Borsa Alíz szívküldije jobbra fent
©
Borsa Alíz egy színes szíves művön jelenítette meg gondolatait az első világháború utáni nemzetközi egyezményről, és kérésünkre szavakba is öntötte véleményét. „Borzasztóan szomorú a trianoni békeszerződés következménye. Nem azért, mert méretmániás vagyok, hanem mert európaiként és magyarként is méltatlannak tartom a ránk kiszabott büntetés formáját. Az a diverzitás, ami 1920 előtt jellemezte hazánkat, eltűnt. Elvesztettünk valami igen fontos dolgot, ami nem négyzetkilométerekben volt mérhető”- folytatja, sőt tovább megy: szerinte a szocializmus is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elszigetelődjön a magyarság. „Eltűnt a küzdenivágyás, a mi fogalma” - teszi hozzá Borsa, akinek saját térképe azt a családi történetekből, tanulmányaiból és olvasmányélményeiből kialakult szeretetet mutatja, amit ismeretlenül is érez azok az emberek (és tájak) iránt, akik már nem tartoznak az országhoz. „Fel tudom sorolni a jelenkori Magyarország megyéit, de az egykori vármegyéket nem tudnám. Ezért definiálom név szerint a jelenlegi megyéket és veszem körbe szívekkel” - mondja.

A workshop-kurátor Bujdosó Attila is aktívan részt vett a munkában és maga is kreált egy szubjektív térképet. Az ábrázoláson az összegyűrt papírként megjelenő Magyarország kisimítva a régi határokat formázná. Bujdosó tapasztalatai szerint kevéssé foglalkoztatja a mai fiatal kreatívokat a trianoni békeszerződés hatása hazánkra: „ez a téma csak akkor része az alkotók hétköznapjainak - de akkor viszont igen -, amikor Magyarországról gondolkodnak” – véli a szervező.

Bírjuk a gyűrődést? Bujdosó Attila műve
©

Ezért nem vonakodtak megmutatni ezeket a példákat a Budapest-központúságot és a hungarikumokat egyedi szemszögből ábrázoló munkák mellett. A szélsőjobboldali-jobboldali erők által előszeretettel demonstrált forma így - az árpádsávos minta nélkül - új vetületeket kap abban az atlaszban, mely pár héten belül a HVG kiadásában jelenik meg nyomtatásban. Hiszen - mint mondja Bujdosó-, a Nagy-Magyarország / Kis-Magyarország problematika nélkül nincs Magyarország-tematika. Ám azt is hozzáteszi, hogy a Trianon-kérdéskör mindig zavaros helyzet elé állítja. „Vannak olyan barátaim és családtagjaim, akik szerint a téma megkerülhetetlen, ám akadnak, akik nem értik, majdnem száz évvel Trianon után, miért kell vele foglalkozni. Az a baj, hogy mindkét véleménytípussal egyet tudok érteni, mindkettő logikájával azonosulni tudok, amely egy feloldhatatlan, ambivalens érzést kelt bennem” - teszi hozzá.

Polányi Petra hungarikumok és menza ihlette ábrázolásai
©
Polányi Petra máshogy fogott hozzá a megosztó témához. Főzött egy paradicsomlevest, beleszórt egy csomag betűtésztát, majd egy fehér tányérra öntötte. A végeredmény: a piros lé a nagy, a betűk a mostani Magyarországot ölelik körbe. Lenyeled című művének menzás-hungarikumos jellege külön bukét kap, ha kiolvassuk középen a feliratot, és óhatatlanul eszünkbe jut a külföldiek reakciója, amit nem kerülhetünk ki, ha angol nyelvterületre érve nemzetiségünkről nyilatkozunk: Are you a hungry hungarian?

 

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
hvg.hu Vélemény

Frankhamisítási botrány: revans Trianonért?

Nyolcvanöt évvel ezelőtt bukott le Hágában Jankovics Arisztid huszárezredes, amikor hamis 1000 frankosokat akart beváltani egy bankban. A bankókat Budapesten, az Állami Térképészeti Intézet pincéjében gyártották (összesen 30 ezer, javarészt rossz minőségű bankjegy készült a nyomdagépeken). Ezután Európa-szerte sorra buktak le a konspiráció résztvevői, akik bevallották: a frank értékét akarták aláásni, hogy bosszút álljanak a Trianon miatt elsőszámú bűnösnek kikiáltott Franciaországon. Romsics Ignác történészt, egyetemi tanárt kérdeztük a máig homályos ügy részleteiről az évforduló alkalmából.

Tech

Trianon: nem volt valódi játéktér

„1914-ben már eldőlt, hogy a történelmi Magyarország területe nem maradhat fenn.” 1917 végéig még – igaz, változó mértékben – lehetőség nyílott a trianoninál kedvezőbb állapot elérésére, de utána már nem – állítja Hajdu Tibor történész.

Novák Attila Vélemény

Trianon, zsidók, Károlyi

A Jobbik egy Károlyi Mihály-ellenes tüntetés után kipát nyomott a szobor Károlyi-fejére. Aztán megjött az ellentüntetés is, ahol Tamás Gáspár Miklós, továbbá Feldmájer Péter Mazsihisz-elnök is megszólalt és visszautasították a Jobbik „kipázását”.

MTI Itthon

FAZ: Trianonról senki nem akar hallani

A kulturális sokszínűség megőrzése címmel közölte kedden bécsi tudósítója cikkét a Frankfurter Allgemeine Zeitung a januárban kezdődő magyar EU-elnökség súlypontjairól.

230 éve született Everest, akiről nem véletlenül nevezték el a Föld legmagasabb hegyét

230 éve született Everest, akiről nem véletlenül nevezték el a Föld legmagasabb hegyét

Ha Windows van a gépén, ezt nézze: így működik majd a vadonatúj Start menü

Ha Windows van a gépén, ezt nézze: így működik majd a vadonatúj Start menü

Jártak-e ufók Nagykanizsa határában, és ez miként hat az aratásra?

Jártak-e ufók Nagykanizsa határában, és ez miként hat az aratásra?