D. Tóth Kriszta lábát töri, hogy bebizonyítsa: a köztévén is lehet úgy szórakozni, mint máshol. A hvg.hu rákérdezett, hogyan.
„Nem árt, ha megtudják az emberek, hogy van lábam” – mondja D. Tóth Kriszta, akit tizenöt éven át valóban leginkább csupán deréktól felfelé láthatott a magyar közönség, a különböző hazai csatornák híradós műsorvezetőjeként. A tavaly márciusban a tévétől elfordult D. Tóth most visszacsábult, és azért az m1-re, mert ott azt a műsort sikerül megvalósítania, amit szeretett volna, azzal a csapattal, akikben hisz és bízik.
A DTK, azaz D. Tóth Kriszta-show tehát saját fejlesztés, de persze előképei is vannak. „Olyan beszélgetős műsort szeretnénk megvalósítani, amely gatyaletolás nélkül is képes szórakoztatni” – utal D. Tóth a kereskedelmi csatornák szaftos tartalmaira. Igaz, úgy véli, „nem kéne, hogy a bulvár szitokszó legyen”. A show pedig a műsorvezető szerint úgy lehet majd közszolgálati, hogy visszahozza a tévés szótárba az olyan „megkopott” fogalmakat, mint a tehetség vagy a karizma.
A vendégközpontú, de D. Tóth új oldalát is megvillantó programot kedd esténként vetíti majd a közcsatorna, tehát nem versenyez a tehetségkutatókkal, de a Való Világ hétköznapi összefoglalójával és az Aktív bulvárhíreivel meg kell küzdenie a nézettségért, legalábbis október 4-én, amikor startol a show.
Hogy sikerül-e? D. Tóth lelkes és bizakodó. Olyannyira, hogy az második adás felvételeinek mutatványozása közben lábujja is beletört a buzgólkodásba, egy kaszkadőrjelenetnek köszönhetően. „Ebben a műsorban bevállalósabb vagyok, amihez nincsen hozzászokva a közönség. Végre sokat nevethetek, akár saját magamon is”” – ecseteli a show-womanné avanzsált D. Tóth, aki szeretné megtalálni a középutat az egomán ceremóniamesterek és a faarcú, tévés kérdezőbiztosok között. „Kilépek a komfortzónámból, és jó lenne, ha a meghívott vendégeimnél ugyanezt tudnám elérni”.
| Emberközeli tévézés |
Ahogy a reklámvilágban a kisbaba, a kiskutya és a szex az, amivel el lehet adni bármit, a beszélgetős műsorok zsánerében a nézettséget növelni könnyező hírességekkel lehet. A média-egyszeregy komplikáltabb mechanizmusait Haulis Zoltán médiakutató egy 2006-os tanulmányában vizsgálta; a televíziós műsorformátumok természetéről értekezett a Friderikusz-show nyomán, és rávilágított, hogy míg „a híradóformátumok esetében, ahol a műsorvezető egy íróasztal mögött – rendszerint egy dolgozó szerkesztőség előtt – olvassa a híreket, [ezért] csak komoly, kimért, tárgyias stílusban viselkedhet. Viszont például a talkshow-k esetében, ahol a stúdió közönsége előtt kell állnia és kérdéseket feltennie a vele szemben ülő vendégeknek, már sokkal komplexebbé válhat a megkívánt magatartás: a nézőkkel kell közösséget vállalnia, képletesen az ő kérdéseiket kell feltennie, miközben a meghívott vendégeket is közelebb kell hoznia hozzájuk”. Így nem csoda, ha egyre inkább a könnyfakasztásra koncentrálnak a műsorvezetők. Az első hazai sztárbeszéltetőnél Esztergályos Cecília édesanyja emlékére könnyekre, míg a sikkasztással vádolt Klapka György dalra fakadt, ezzel közérdeklődés központjában álló isteni, félisteni szerepben tetszelgő, esetleg botrányaikkal hírnevet szerző halandók emberi oldalukról mutatkozhattak meg. És ez mindenkinek tetszett. Friderikusz így 1992 és 1997 között a legnézettebb műsort produkálta, melynek 1993-as szüneteltetése nézői tiltakozást váltott ki. Az Magyar Televízió akkoriban kinevezett elnöke, Horváth Ádám ezért sebtiben újra képernyőre hívta a showmant. |
Lesz tehát sírás-rívás és nagy röhögés? D. Tóth mindenesetre azt ígéri, hogy a világ- és országos hírű sztárok mellett civilek megindító történetei is szerepet kapnak. „Valódi beszélgetéseket szeretnék, melyek üzenetet hordoznak. Szerintem ezért közszolgálati feladat a szórakoztatás” – mondja D. Tóth, akinek a híradózás évei alatt számos alkalommal feltették azt a kérdést, hogy miért csak a rossz hír számít hírnek. „Eleinte én is a jól megszokott híradós választ adtam erre a kérdésre. Aztán egy idő után komolyan elgondolkodtam a kritika jogosságán. Néhanapján, amikor maradt idő a híradóban egy-egy inspiráló történet bemutatására, rengeteg pozitív visszajelzés érkezett. Ez rádöbbentett, hogy az emberek ki vannak éhezve a pozitív tévés élményekre.”
Így a tévés szünetében könyvírásból erőt merítő D. Tóth új kihívásként éli meg az exkluzív tartalmakat, és emberi arcokat ígérő talkshow-készítést, melyben majd mindenki jól érzi magát, és remélhetőleg ő sem lesz művi. „Nem próbálok más lenni, mint aki vagyok. Akár emberi, vagyis esendő, és messze nem tökéletes. Ez a műfaj csak akkor működik, ha minden, ami a képernyőn megjelenik, valódi.”
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
