szerző:
Lukács Andrea

D. Tóth Kriszta lábát töri, hogy bebizonyítsa: a köztévén is lehet úgy szórakozni, mint máshol. A hvg.hu rákérdezett, hogyan.

„Nem árt, ha megtudják az emberek, hogy van lábam” – mondja D. Tóth Kriszta, akit tizenöt éven át valóban leginkább csupán deréktól felfelé láthatott a magyar közönség, a különböző hazai csatornák híradós műsorvezetőjeként. A tavaly márciusban a tévétől elfordult D. Tóth most visszacsábult, és azért az m1-re, mert ott azt a műsort sikerül megvalósítania, amit szeretett volna, azzal a csapattal, akikben hisz és bízik.

D. Tóth Krisztának van lába
©

A DTK, azaz D. Tóth Kriszta-show tehát saját fejlesztés, de persze előképei is vannak. „Olyan beszélgetős műsort szeretnénk megvalósítani, amely gatyaletolás nélkül is képes szórakoztatni” – utal D. Tóth a kereskedelmi csatornák szaftos tartalmaira. Igaz, úgy véli, „nem kéne, hogy a bulvár szitokszó legyen”. A show pedig a műsorvezető szerint úgy lehet majd közszolgálati, hogy visszahozza a tévés szótárba az olyan „megkopott” fogalmakat, mint a tehetség vagy a karizma.

A vendégközpontú, de D. Tóth új oldalát is megvillantó programot kedd esténként vetíti majd a közcsatorna, tehát nem versenyez a tehetségkutatókkal, de a Való Világ hétköznapi összefoglalójával és az Aktív bulvárhíreivel meg kell küzdenie a nézettségért, legalábbis október 4-én, amikor startol a show.

Hogy sikerül-e? D. Tóth lelkes és bizakodó. Olyannyira, hogy az második adás felvételeinek mutatványozása közben lábujja is beletört a buzgólkodásba, egy kaszkadőrjelenetnek köszönhetően. „Ebben a műsorban bevállalósabb vagyok, amihez nincsen hozzászokva a közönség. Végre sokat nevethetek, akár saját magamon is”” – ecseteli a show-womanné avanzsált D. Tóth, aki szeretné megtalálni a középutat az egomán ceremóniamesterek és a faarcú, tévés kérdezőbiztosok között. „Kilépek a komfortzónámból, és jó lenne, ha a meghívott vendégeimnél ugyanezt tudnám elérni”.

Emberközeli tévézés

Ahogy a reklámvilágban a kisbaba, a kiskutya és a szex az, amivel el lehet adni bármit, a beszélgetős műsorok zsánerében a nézettséget növelni könnyező hírességekkel lehet. A média-egyszeregy komplikáltabb mechanizmusait Haulis Zoltán médiakutató egy 2006-os tanulmányában vizsgálta; a televíziós műsorformátumok természetéről értekezett a Friderikusz-show nyomán, és rávilágított, hogy míg „a híradóformátumok esetében, ahol a műsorvezető egy íróasztal mögött – rendszerint egy dolgozó szerkesztőség előtt – olvassa a híreket, [ezért] csak komoly, kimért, tárgyias stílusban viselkedhet. Viszont például a talkshow-k esetében, ahol a stúdió közönsége előtt kell állnia és kérdéseket feltennie a vele szemben ülő vendégeknek, már sokkal komplexebbé válhat a megkívánt magatartás: a nézőkkel kell közösséget vállalnia, képletesen az ő kérdéseiket kell feltennie, miközben a meghívott vendégeket is közelebb kell hoznia hozzájuk”.  Így nem csoda, ha egyre inkább a könnyfakasztásra koncentrálnak a műsorvezetők. Az első hazai sztárbeszéltetőnél Esztergályos Cecília édesanyja emlékére könnyekre, míg a sikkasztással vádolt Klapka György dalra fakadt, ezzel közérdeklődés központjában álló isteni, félisteni szerepben tetszelgő, esetleg botrányaikkal hírnevet szerző halandók emberi oldalukról mutatkozhattak meg. És ez mindenkinek tetszett. Friderikusz így 1992 és 1997 között a legnézettebb műsort produkálta, melynek 1993-as szüneteltetése nézői tiltakozást váltott ki. Az Magyar Televízió akkoriban kinevezett elnöke, Horváth Ádám ezért sebtiben újra képernyőre hívta a showmant.

Lesz tehát sírás-rívás és nagy röhögés? D. Tóth mindenesetre azt ígéri, hogy a világ- és országos hírű sztárok mellett civilek megindító történetei is szerepet kapnak. „Valódi beszélgetéseket szeretnék, melyek üzenetet hordoznak. Szerintem ezért közszolgálati feladat a szórakoztatás” – mondja D. Tóth, akinek a híradózás évei alatt számos alkalommal feltették azt a kérdést, hogy miért csak a rossz hír számít hírnek. „Eleinte én is a jól megszokott híradós választ adtam erre a kérdésre. Aztán egy idő után komolyan elgondolkodtam a kritika jogosságán. Néhanapján, amikor maradt idő a híradóban egy-egy inspiráló történet bemutatására, rengeteg pozitív visszajelzés érkezett. Ez rádöbbentett, hogy az emberek ki vannak éhezve a pozitív tévés élményekre.”

©

Így a tévés szünetében könyvírásból erőt merítő D. Tóth új kihívásként éli meg az exkluzív tartalmakat, és emberi arcokat ígérő talkshow-készítést, melyben majd mindenki jól érzi magát, és remélhetőleg ő sem lesz művi. „Nem próbálok más lenni, mint aki vagyok. Akár emberi, vagyis esendő, és messze nem tökéletes. Ez a műfaj csak akkor működik, ha minden, ami a képernyőn megjelenik, valódi.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Kult

Bagi-Nacsával, magyar akciósorozattal erősít a köztévé

Október 1-jétől megújulnak a közszolgálati televíziós és rádiós csatornák. Az m1-en 36, a Duna és Duna2 csatornán 16 új műsor jelentkezik ősztől - jelentette be a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettese.

Félt az erőszakos férjétől, a rendőrök elvitték a férfi fegyvereit is

Félt az erőszakos férjétől, a rendőrök elvitték a férfi fegyvereit is

Folyékony vért találtak egy 42 000 éves lóban, ez sok mindent megváltoztathat

Folyékony vért találtak egy 42 000 éves lóban, ez sok mindent megváltoztathat

Arcszkennerrel szerelnének fel minden amerikai repülőteret

Arcszkennerrel szerelnének fel minden amerikai repülőteret

4 általános munkahelyi baki és megoldásuk

4 általános munkahelyi baki és megoldásuk

Hová gurult el? Rejtélyes gyógyszerhiány Magyarországon

Hová gurult el? Rejtélyes gyógyszerhiány Magyarországon

Spiró György: Nevessünk már egy kicsit magunkon

Spiró György: Nevessünk már egy kicsit magunkon