Nemsokára befejezik a firenzei reneszánsz egyik remekművének restaurálását: a dóm keresztelőkápolnája kapuja, a Paradicsom kapuja szeptember 8-tól látható ismét. A felújítás huszonhét éven át tartott.
A Paradicsom kapuja névvel ismert reneszánsz műkincset a Santa Maria del Fiore firenzei dóm múzeumában állítják ki.
Lorenzo Ghiberti (1378-1455) szobrász- és ötvösművész alkotásáról van szó, amely a firenzei dómmal szemben álló keresztelőkápolna három bronzkapuja közül utolsóként készült el. A Paradicsom kapu a kápolna keleti oldalán nyílik és a dómra néz.
A kaput a firenzei kereskedői céh megrendelésére Ghiberti 1426 és 1452 között készítette. A körülbelül hat és fél méter magas, több mint három méter széles, tizenegy centiméter vastag, arannyal borított kapun az Ótestamentum tíz jelenete látható. Körülöttük prófétákat és Sybilla jósnőket ábrázoló alakok láthatók, amelyek között Ghiberti saját önarcképét is elrejtette.
A Paradicsom kapuja az Arno folyó 1966-os áradásakor rongálódott meg, amikor a víz a kapu hat panelét elsodorta. 1990 óta a kápolnában a kaput másolattal helyettesítették.
A restaurálást az olasz kulturális minisztérium és a firenzei műemlékeket gondozó nemzetközi baráti kör finanszírozta.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Újabb fotót hozott a független országgyűlési képviselő.
Sokan rég elfeledett korok és távoli országok problémájának hiszik, de minap Európában is megjelent.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
A miniszterelnök név szerint említette a Harcosok órája című YouTube-csatornának adott interjúban, de az elemző szerint ezzel neki nincs dolga.
