A modern ember 41-42 ezer évvel ezelőtt érkezett Európába, a neandervölgyi ember pedig harmincezer éve tűnt el. A neandervölgyi embert brutális barlanglakóként szokás ábrázolni, de a régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a Homo neanderthalensis távolról sem volt ostoba, állati teremtmény: eltemette halottait, kezdetleges testfestést alkalmazott, csontból és kagylóból készített ékszereket és komplex eszközöket gyártott.

A kutatók tizenegy spanyolországi barlangban 50 sziklafestményt elemeztek, az ábrák között akadt vörös korong és tenyérlenyomat is. A kormeghatározáshoz a barlangfalon képződött kalcitlerakódását vizsgálták, ez parányi mennyiségű uránt tartalmaz, amely az idők során tóriummá alakul át.

A tudósok óvatosan kaparták le a lerakódásokat, majd az atomok, molekulák tömegének nagypontosságú meghatározására alkalmas eszköz, a tömegspektrométer segítségével elemezték az urán- és tóriumatomok arányát. Ennek alapján határozható meg a kalcitlerakódás képződésének ideje, az urán tóriummá való átalakulásának rátáját ismerik ugyanis.

Mivel a kalcit a festményekre rakódott, az ábrák keletkezésének legkorábbi dátumát lehet a módszerrel meghatározni. A legrégebbi rajz, egy vörös korong az El Castillo barlangban, Spanyolország északi részén 40 800 éves.

Ugyanitt találtak egy olyan tenyérlenyomatot, amelyet az őskori művész úgy készített, hogy vörös festékkel öntötte le a barlangfalhoz tapasztott kézfejét, a "festmény" kora 37 300 év.

"Ezek a legidősebb, megbízhatóan datált festmények a világon" - hangsúlyozta Alistair Pike, a Bristoli Egyetem régésze, a tanulmány vezető szerzője.

Joao Zilhao, a Barcelonai Egyetem professzora szerint egyáltalán nem lenne meglepő, ha bebizonyosodna, hogy a neandervölgyi ember volt kontinensünk első művésze, bár erre nincs közvetlen bizonyíték.

Alistair Pike rámutat, hogy a barlangrajzoknak csupán kis hányadát vizsgálták, további őskori festmények várnak kormeghatározásra.

"Mindössze annyit kell tennünk, hogy további barlangrajzok kormeghatározását végezzük el, és találjunk olyanokat, amelyek a modern ember érkezését megelőzően készültek" - fogalmazott a brit kutató.