Olyan leletre bukkantak Angliában, ami átírhatja az emberiség ismert történetét
Minden jel szerint nem a kontinesre érkező homo sapiens volt az, akik felfedezték a tüzet.
#neandervölgyi ember
Gyerekeket és nőket mészároltak le a kannibál neandervölgyiek
Hátborzongató megállapításokat tettek a tudósok neandervölgyi csontok vizsgálatakor: a jelek szerint brutálisan meggyilkolták, majd elfogyasztották a neandervölgyi emberek a csoportjukon kívülről érkező nőket és gyerekeket.
Valami egészen furcsa dolog történt 42 000 éve a Földdel, és ma is érdemes észben tartani
Amerikai és német kutatók olyan bizonyítékokat találtak, amelyek azt mutatják, az ősemberek és a neandervölgyiek képesek voltak alkalmazkodni a Laschamp-eseményként elhíresült kozmikus változáshoz. A tudósok szerint könnyen előfordulhat, hogy lesz még hasonló jelenség.
Csontokat főztek a neandervölgyi emberek, valóságos „zsírgyárra” bukkantak a kutatók
Meglepő felfedezést tettek német régészek a neandervölgyiek táplálkozásával kapcsolatban – lehet, hogy néhány ponton át kell írni a történelemkönyveket.
Megtalálták a világ legrégebbi ujjlenyomatát
A világ legrégebbi teljes emberi ujjlenyomatát találták meg spanyol tudósok, akik alaposan ki is elemezték a leletet.
Mint egy 150 000 éves Airbnb: három emberféle is használhatta ugyanazt a barlangot
Tádzsikisztánban, a Zarafsán folyó közelében találtak egy sziklafalba vájt barlangot, ahonnan értékes leletek kerültek elő. Úgy tűnik, nagy lehetett a forgalom a környéken 150 ezer évvel ezelőtt.
Lehet, hogy át kell írni a történelemkönyveket: úgy néz ki, ugyanahhoz a fajhoz tartozhat a neandervölgyi ember és a homo sapiens
Sokáig úgy gondolták, hogy a neandervölgyi ember és a homo sapiens külön fajhoz tartoztak, ám ez a nézet az elmúlt években a tudományos felfedezések hatására kezdett megváltozni. Emiatt azt is újra kell gondolnunk, mi tesz bennünket emberré.
Szeret korán kelni? Egy kis neandervölgyi-gén lehet az oka
Evolúciós szempontból előnyös, ha valaki korán kelő típus – legalábbis a bolygó azon részén, ahol mi élünk. Mindezt a neandervölgyi embernek köszönhetjük.
Lehet, hogy át kell írni a történelmet: olyan csontot találtak egy neandervölgyiek lakta barlangban, amelynek nem is szabadott volna ott lennie
Egy Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek. A több mint 40 ezer éves lelet révén új szempontok tárulnak fel a Nyugat-Európában élő első modern emberek és eltűnt ősi rokonaik közötti kapcsolatokról.
Találtak néhány rajzot, hát, ez nem túl érdekes – de mi van akkor, ha 57 000 évesek?
Több mint 57 ezer évesek azok a jelek, amelyeket feltehetően neandervölgyi emberek rajzoltak ujjaikkal egy Franciaországban feltárt barlang falára.
2500 adag étel jött ki egyetlen 13 tonnás elefántból, amire a neandervölgyi emberek vadásztak
A neandervölgyi ember igazi „kalóriabombákat” zsákmányolhatott: már a hatalmas elefántok levadászására is voltak módszereik, és egy ilyen állat egy nagyobb csoportnak hónapokig elegendő lehetett. A feldolgozásra is használtak már eszközöket a csontokon talált nyomok alapján.
Már 55 000 éve is trófeaként gyűjtötte a neandervölgyi ősember a leölt állatok koponyáit
Régészek egy vélhetően vadászszentélyként használt barlangban több állat koponyáját találták meg, és számos érdekes megállapítást tettek a kőkorszaki vadászok szokásairól.
Az rendben van, hogy a szex miatt haltak ki a neandervölgyiek, de mégis mit ettek?
Már a neandervölgyi emberek is ínyencek lehettek, erre utalnak egy Irán északi részén lévő barlangrendszerben feltárt ételmaradványok. A kutatók szerint a legősibb főttétel-maradványok a neandervölgyiek összetett étkezési kultúrájáról tanúskodnak.
Nem a harc, hanem a szex miatt halhatott ki a neandervölgyi ember
Rejtély, hogy több százezer év különélés után hogyan tudta megérteni egymást a Homo sapiens és a neandervölgyi ember, ám ez nem gátolta őket a közös utódok nemzésében.
Megvan az első neandervölgyi család, aminek a leleteire bukkantak
Rengeteg új információt rejthetnek még azok a leletek, melyeket Dél-Szibériában találtak. Lehetséges, hogy egykor a nők voltak az összekötő kapocs az egymástól messze élő, kisszámú neandervölgyi közösségek között.
2800 éven át még élt a neandervölgyi ember, miután a homo sapiens megjelent
A neandervölgyi ember nem tűnt el azonnal a homo sapiens európai megjelenésével, volt egy idő, amíg a két fél együtt tudott élni. A kutatók most pontosabb becslést adtak arra, hogy ez meddig tarthatott.
20 méter magasan lévő barlangban bukkantak a neandervölgyi ember nyomára
A neandervölgyi lakóhelyen hamu maradványait, egy kerek tűzhelyet, valamint kőfegyvereket és vadállatok összezúzott csontjait találták meg.
200 ezer éves emberek által használt eszközt fedeztek fel egy horvát barlangban
A neandervölgyi ember által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezkedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén.
Választ adhat a neandervölgyiek eredetének kérdéseire egy most azonosított előemberfaj
Az új felfedezés megteremti a kapcsolatot két korai ember között, és megmagyarázza a genetikai átfedéseket is.
Koponyák, fogak, csontok – rendkívüli felfedezés egy Rómához közeli barlangban
Kilenc neandervölgyi ember maradványát találták meg. A legrégebbi 90 ezer éves lehet.