„A Szigetről itthon még mindig sokaknak a por, a drog és az alkohol jut eszükbe, miközben a fesztivál az állam után a második legnagyobb kultúratámogató erővé lépett elő. Hárommilliárdos költségvetéséből 300-400 milliót költ minderre, többet, mint a Tavaszi Fesztivál” – állítja a HVG e heti számában megjelent interjújában Jávorszky Béla Szilárd rockszociológus, aki könyvbe foglalta a Sziget húsz évét.
A fesztivál nemzetközi hatásaival kapcsolatban Jávorszky úgy fogalmaz: „Miközben a hazai pályát illetően a Sziget rögtön második nyilvánosságot teremtett, ahonnan kinőtt a mai mainstream zenekarok legjava, a külföldi együttesek tekintetében perifériás ország maradtunk, ahol a mai napig érzékelhető a hazai közönség fáziskésése. A soproni Volt Fesztivált inkább a magyar ízlésre szabják, a Sziget pedig szoros kényszerfelzárkózásban van. A vasfüggöny mögül szabadult fiatalok zenei ízlésének és magánéletének kulturális, mentális megkésettségére már az első szociológiai vizsgálatok is rámutattak.”
A Sziget-jelenség értékeléséről szóló beszélgetést az e heti HVG-ben olvashatják.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
Váczi Eszter elmondta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
