Elhunyt Han Szü-jin kínai-belga írónő, számos Kínáról szóló regény és történelmi munka szerzője, aki Mao Ce-tung kommunista Kínájának "jószolgálati nagyköveteként" diplomáciai háttérszerepet is betöltött a nyugati világban. Az írónőt 95 éves korában a svájci Lausanne-ban érte a halál.
A törékeny és karizmatikus, az AFP által egyenesen "rejtélyesnek" nevezett asszony, aki Nyugaton "kínai forradalmárnak", a szocialista Kínában pedig "burzsoának" nevezte magát, az 1960-as és 1970-es években gyakran szerepelt a tévé- és rádióműsorokban, hogy ellensúlyozza a Mao Kínájáról kialakult negatív képet és ezzel elősegítse, hogy a pekingi kormányt ismerjék el Kína képviselőjeként az ENSZ-ben (Tajvan helyett).
Az írónő sokak szemében "híd-szerepet" töltött be, ám a rendszer ellenfelei hevesen bírálták, mert védelmébe vette az 1950-es évek végén kibontakozott, gazdasági katasztrófához vezető, számtalan emberéletet követelő "nagy ugrást" és az 1960-as években ugyancsak Mao által az országra kényszerített "kulturális forradalmat". A franciául és angolul író Han Szü-jint sokan Pearl Buck amerikai írónőhöz hasonlították. Önéletrajzi ihletű írásaiban bevezette az olvasót a kínai családok életébe, munkáiba beleszőtte Kína sorsát is.
Han Szü-jin 1917. szeptember 12-én Hszinjang városában, Honan tartományban született, Matilda Rosalie Elizabeth Csou néven, a Szü-jin írói nevet (jelentése: egyszerű hang) később vette fel. Kínai apja Belgiumban vasútépítő mérnöki tanulmányokat folytatott, ott ismerkedett meg Marguerite Denis-vel, egy belga miniszter lányával. Dacolva a kor faji előítéleteivel, 1908-ban összeházasodtak, a frigyből nyolc gyermek született. A pár 1913-ban Kínába költözött.
Han Szü-jin 1934-ben Európában orvosnak tanult, majd 1938-ban visszatért Kínába és ápolónőként vett részt a japán megszállók elleni harcban. 1948-ban Londonban szerezte meg orvosi diplomáját. Amikor 1956-ban már ismert szerzőként visszatért Kínába, Csou En-laj kínai miniszterelnök adott tiszteletére fogadást. A következő két évtizedben mind írásait, mind nyilvános szerepléseit a népi Kína által elért "csodálatos sikerek" méltatásának szentelte. Ekkoriban évente négy hónapot töltött Kínában - ám könyveit szülőhazájában mégsem adták ki.
De Gaulle tábornok 1970-ben, amikor már lemondott a francia államfői tisztségről, Han Szü-jint kérte fel arra, hogy 1971-re szervezzen számára találkozót Maóval - ám a tábornok még azelőtt meghalt, hogy erre sor került volna. Az 1980-as évek javát Han Szü-jin a svájci Lausanne-ban töltötte. Ekkor is a pekingi vezetést támogatta, ide értve a tibeti kérdés kínai kezelését, amiért ismét támadták.
A Hszinhua kínai hírügynökség híradása szerint Han Szü-jin november 2-án hunyt el és november 8-án emlékünnepséget rendeznek tiszteletére Lausanne-ban. Munkásságát ismertetve a Hszinhua felidézte, hogy mintegy 40 könyvet írt a modern Kínáról, Ázsiáról, illetve önéletrajzi regények és történelmi munkák szerzője volt. Külön kiemelte, hogy az írónő A Many-Splendored Thing című regényéből 1955-ben nagysikerű amerikai filmet is forgattak.
Érdemi megtakarítást lehet elérni megfizethető, régi ingatlanban is alkalmazható okoseszközökkel. A csúcs a mindent integráló rendszer, bár ez inkább új otthonoknál célszerűbb.
