Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Sokan hallgattuk meg a mai parlamenti beszédét. A legtöbb gazdasági elemző azt kérdezi Öntől, miként áll a számokkal? Mi annyit kérdeznénk: hogyan áll a betűkkel? Ajánlanánk néhány könyvet.
Korábbi irodalmi ajánlók:
Magyar népmesék: A kis gömböc
Kérdezte, hogy hol a pénz. Kérdezze Simicska Lajost. Ha nem válaszol, vegye kézbe a nagy magyar mesemondó, Benedek Elek történeteit: őt is foglalkoztatta a kérdés.
Wikipedia
Ward Moore: Eljön az ünnep
„Volna, volna, volna…” Ma nagyon sokat időzött az alternatív jelenben. Megtudtuk, hogy mi lett volna, ha nem nyer a Fidesz 2010-ben, mi lett volna, ha nem veszít a Fidesz 2002-ben, és egyáltalán mi lett volna ha… Az a gyanúnk, hogy számos alternatív jelent ismer, a jelen levő jelent azonban nem, ezt például a minap érkezett NAV kimutatásunk is megerősíti.
Moore könyve egy Hodge nevű amerikai hazafiról szól, aki szintén az alternatív jelenben él. Ebben a világban – az 1920-as években járunk – Amerika egy középszerű ország, a világban a spanyolok uralta Konföderáció és a Német Unió néz egymással farkasszemet. Az Egyesült Államok 1861-ben indult polgárháborújában a Gettysburg-nél vívott csatát ugyanis az északiak elveszítették, s ezzel a történelem nem alakulhatott úgy, ahogy mi ma ismerjük. A déli hatalomátvétellel Amerika soha nem válhatott nagyhatalommá, és ennek megváltoztatásán dolgozik Hodge.
Időutazik. Beleszól Gettysburg sorsába, az északiaknak juttatja a győzelmet, és ezzel minden úgy alakul, ahogy kell. Megtenné, hogy visszamegy Világosig?
Wikipedia
Bolyai Jánostól majdnem bármi
Most kaptuk a hírt a legtöbb gazdasági elemzőtől, hogy a számokkal Ön még sincs mindig jóban – legyen szó algebráról vagy évszámokról. Az utóbbit most hagyjuk, senki sem várja, hogy fel tudja idézni II. Derivált uralkodási dátumait, de örülnénk, ha az előbbit picit gatyába rázná.
Bolyait ugyan a nemeuklidészi geometria miatt emlegetjük, de ezzel a földtörvény vitájában foglalkozunk majd. Most Inkább koncentráljunk a nagy 19. századi matematikus számelméletére, amíg a másik zseni a szomszéd bársonyszékben ki nem tiltja az oktatásból munkáit, és helyette kötelező tantárgynak bevezeti a címerfestést.
Külön felhívnánk figyelmét Bolyai komplex számokra vonatkozó gondolataira, amit eddig minden bizonnyal félreértelmezett: ugyan e számok síkján lehetővé válnak olyan műveleteket, amelyek a valós számok halmazában nem értelmezhetőek, de ez nem jogosít fel senkit sem arra, hogy a teljes valóságot értelmezhetetlenné tegyék. Vagy annak egy részét, mint például a magyar valóságot.
Umberto Eco: A Foucault-inga
„Külföldinek befektetőnek tűnő spekulánsok.” Tényleg ezt mondta? Ez a „magyar származású író” komplementer-tahósága, nettó uszítás, aljas, ostoba, polgárháborús böfögés. Retorikai fekália.
Javasoljuk Umberto Eco könyvét, amiben hemzsegnek a háborodott összeesküvés hívők. Közös tulajdonságuk, hogy bármi is történik a világban körülöttük, ők csak önmaguknak hisznek. Erre még visszatérünk.
Wikipedia
Émile Zola: A pénz
Az 1891-ben írt remekmű főszereplője egy Saccard nevű pozőr. Unortodoxként próbálja újra felfedezni a pénz tudományát. Egyszerre gyűlöli és irigyli a pénzpiacokat, a sikeres vállalkozókat, végtelen frusztrációjában és tehetségtelenségében fröcsög, és mindenféle nyakatekert módszereket talál ki, hogyan vágjon mások elébe. A regény által felölelt évek alatt (1864-69 között járunk) már-már úgy tűnik, hogy sikerrel jár.
Saccard létrehoz egy Banque Universelle nevű intézményt, aminek az lenne a célja, hogy a keresztény felvirágzást finanszírozza a Közel-Keleten. Ez lenne a kereszténység és a pénz legújabb szövetsége, ami azt is szolgálja, hogy a gyűlölt zsidó bankárt, egy külföldinek látszó franciát, Gundermann-t is kiüsse a nyeregből. A párizsi börzén egy apró trükkel győzelmet arat. Vagy legalábbis azt hiszi.
Az a gond az unortodoxiával, hogy általában működésképtelen. Saccard hatalmasat bukik, kiderülnek hazugságai, felületessége, a pénzügyi manőver úgy fúródik a földbe, hogy a lökéshullámok egy halom más kereskedőt porba löknek. A párhuzam bár figyelmeztető, a lökéshullámoktól mégsem kell félnie, hiszen szavai a világ pénzügyi viharaiban elszállnak, mint a puki.
Wikipedia
Cervantes: Don Quijote
Visszatérnénk a magányos igazságlátó problémájára. A borbélytálat lovagsisakként viselő regényhős egy kedves elmeháborodott. Rá is igaz, akárcsak Umberto Eco összeesküvés elmélet gyártóira, hogy csak magának hisz. Azt gondolja, hogy Ő bizony látja az óriásokat, a gonosz lovagokat és a szaracén spekulánst (olvasd zsidó bankár), de csak ő, és senki más.. És tudja miért nem? Na itt jön a Quijote-i ravaszság: azért mert mindenki más szemére hályogot varázsolt az IMF kobold.
Magyar Szókincstár
Segít abban, hogy ne csak létigei állítmányokkal dolgozzon.
