szerző:
l-/t
Tetszett a cikk?

Itt vannak újra: nagyobbak, vérszomjasabbak, hangosabbak. Mintha élnének. Nehéz elképzelni, hogy a Volt egyszer egy Vadnyugat, A halál ötven órája vagy akár A tanú 3D-ben több lesz, mint az eredeti volt. Előbb-utóbb valaki ki fogja próbálni. A Jurrasic Parkkal összejött.

Volt olyan is, amikor a gyerekek mindennél előbb tudták kimondani a következő szavakat: triceratops, velociraptor, spinosaurus, tyrannosaurus rex, diplodocus. Érdekes időszak volt ez, a tudósok makarenkói jura-kornak nevezik, és bár sok minden nem derült ki a következményeiről, az óvónéniknek nincs túl jó véleménye róla. Steven Spielberg, aki mindenkinél gátlástalanabbul használja mindazt, amit az osztályfőnökök nem néznek jó szemmel, először a kétéves fiától hallott az iguanadonról, amiről nem tudta, hogy micsoda, de mivel olykor némi gügyögés is elindíthat egy filmötletet, nemhogy a pontos artikuláció, megkapta a kezdőlökést. 

©

Az ihlet családi eredete kicsit sántít, mert egy másik interjúban Kathleen Turner, a Spielberg-filmek egyik producere azt állította: először az ő kezébe került a forgatókönyv alapjául szolgáló mű kefelevonata. Tényleg nem valószínű, hogy a kissrác szabad idejében kefelevonatot olvasott, miként az is biztos: egy csomó embernek fogalma sincs arról, mi az a kefelevonat. A szerzőnek egyébként volt. Négy stúdiót is megkeresett az ajánlattal, ami másfél millió dollár készpénzről, valamint megvalósítás esetén a bevételekből való részesedésről szólt. 

A Jurassic Park története a lehető legegyszerűbb mesekliséket hasznosítja. Egy állatkertben – technológiai hiba következtében, emberi mulasztás miatt, vagy szándékos károkozásból – elszabadulnak az állatok, és ösztöneiktől vezérelve megpróbálnak visszajutni természetes élőhelyükre. A visszajutást önmagában is megnehezítik a civilizációs védekezési eszközök. Természetesen minden esetben kizárólag vadállatok – minimum halálos mérget kibocsájtó pókok – kerülhetnek szóba, hogy nehezebben lehessen feltartóztatni őket, így az utolsó pillanatig legyen esélyük az állatvédők tiltakozására fittyet hányó, nagy tűzerejű fegyverekkel felvonuló polgárőrök, közterület-felügyelők, a hadsereg és a haditengerészet erőivel szemben. Amennyiben 230 millió év a visszaút, még komplikáltabb a helyzet, és akkor sem könnyebb, ha egy tojásba tartanak, amit valahol a kréta-időszakban raktak. A filmtörténetben voltak már ilyen történetek, az ötvenes években egymás után jelentek meg a mozikban az őslény- és szörnyfilmek.

A Jurassic Park annyiban volt más, hogy nem a képzelet határait akarta fenyegetni, hanem túl akart lépni minden határt. „A Jurassic Park az a hely, ahol a tudomány véget ér és a kaland elkezdődik” – közölte sokatmondóan az Universal Stúdió, ahelyett, hogy a születendő film műfaji meghatározásával bíbelődött volna. Az idő, és főleg a bevételek az Universalt igazolták. A 63 millió dolláros büdzséből létrehozott film bevételei már jó régen meghaladták az 1 milliárd dollárt: ezzel minden idők legsikeresebb filmjei közé tartozik.

„Leginkább az fogott meg benne, hogy annyi tudományosság van benne, mint amennyi kaland és izgalom” – jelentette ki Steven Spielberg, aki ugyanezt elmondhatta volna a Cápa vagy akár Az elrabolt frigyláda fosztogatói forgatása előtt is. „A Jurassic Park ámenet egy állatpark és egy vidámpark között. Az alapötlet az, hogy az ember sok millió év után életre kelti a dinókat, és vajon mi történik, amikor találkozunk velük.”  

Az Őslénypark című könyvet 1989-ben fejezte be a korábban Az Androméda-törzzsel befutott Michael Crichton. Crichtont az ideális szerzőként jegyezték az eredeti forgatókönyvötletekben mindig is szűkölködő stúdiók környékén. Sok mindent csinált életében – volt újságíró, antropológiát, asztrológiát, irodalmat tanult, a Harvardon pedig elvégzett néhány orvosi szemesztert is. Bizonyára nem kapott választ minden kérdésére, ezekre a későbbiekben a forgatókönyveiben kereste a megoldást. Főként a tudomány nevében elkövetett visszaélések izgatták. „A tudomány csodálatos hatalom, de a korlátai rendkívüliek” – fogalmazta meg dilemmáját, amellyel sok szkeptikus minden további nélkül képes azonosulni.

©

Abban az időben a magazinok hemzsegtek a természet erőivel játszadozó emberek megbüntetésével és a közös bűnhődéssel kapcsolatos beszámolóktól: a klónozásos történetek és az emberi ellenőrzés alól kiszabaduló atomenergiával való visszaélés volt a két kedvenc téma. Crichton egy olyan esetet dolgozott fel, amely már első pillantásra sem tűnt irreálisnak. John Hammond, a Walt Disney-ből és dr. Frankensteinből gyúrt milliárdos elegendő pénzt gyűjtött álmai megvalósításához, és egy szigeten tudósok közreműködésével őslényparkot hoz létre. Hammondot Sir Richard Attenborough, a híres angol rendező-színész alakítja, aki nemcsak nagy tekintélynek örvendő művész, hanem a Föld természeti kincsei fölött szenvedélyesen őrködő tanítómester hírében állt. Attenboroughnak nem voltak fenntartásai a szereppel kapcsolatban – végül is ő jót akart –, továbbá imponált neki egy nagy hollywoodi stúdió és a szupersztár Spielberg meghívása. A többi színész, Jeff Goldblum, Sam Neill és Laura Dern dolga egyszerű volt: a kétségeiket kellett megfogalmazniuk, majd a megfelelő pillanatban sikítani és futni.

"Ez nem egy sci-fi, hanem tudományos lehetőség" – válaszolta Steven Spielberg arra a kérdésre, mi a Jurassic Park üzenete. Crichton a rendező segítségére sietve még közelebb hozta a nézőhöz a problémát: "Ha irányítani akarjuk a természetet, végünk van, merthogy ez lehetetlen. Hajót ácsolhatunk, de az óceánt nem tudjuk létrehozni hozzá. Repülőt is építhetünk, de levegőt teremteni nem tudunk. Sokkal kisebb a hatalmunk, mint amekkorát magunknak álmodunk."

Valóban: a Jurassic Park nem arról szól, technikailag lehetséges-e sokmillió éve kihalt élőlényeket klónozni, hanem arról: mihez kezdünk – a filmben látottak alapján – sok száz furcsa állattal, akik sem méretüknél, sem szokásaiknál fogva, de leginkább az arányokat tekintve nem illeszthetők a földi lét jelenlegi formái közé. A történet rejt néhány morális kérdést, elsőként azt, elfogadható-e a klónozás? "Joga van-e az embernek ilyesmit megcselekedni vagy fogadjuk el, hogy a dinóknak sokmillió éve volt egy dobásuk, de nem jött össze nekik?" – kérdezi a rendező.

A moziban legalább összejött, másodszor is. Az (újra)alkotók szándéka az volt, hogy a Jurassic Park 3D-ben úgy jelenjen meg, ahogy két évtizede is – akkor még csak – Spielberg tudatalattijában létezett. A legteljesebb hatás elérése érdekében szinte kockáról-kockára fel kellett építeni a filmet. A 3D-verzió elkészítése kilenc hónapig tartott, ez hosszabb idő, mint amennyit az eredeti változat megalkotásával töltöttek. Annak idején az Industrial Light&Magic műhelyeiben ötvenen dolgoztak a különleges effekteken, a Stereo D-nél a mostani verzió konverzióját hétszázan végezték. A gyártási információk között szerepel, hogy a 3D kivitelezése a gyártóknak is komoly iskola volt, hiszen el kellett különíteniük minden apró részletet, növelni kellett a felvételek mélységét, és bár az eredeti hangokat használják – a film a klasszikus magyar szinkronnal látható –, a meglévő hangokat és effekteket a mai mozitermek technikai lehetőségeihez dinamizálták.

A kasszasikerek felélesztése 3D-ben Hollywood – de már nem csak Hollywood – egyik lépése a bevételnövelésre, azzal a kecsegtető ajánlattal, hogy a közönség a térélmény megsokszorozásával a film történetébe illesztheti magát. A Jurassic Park ebben a tekintetben nem okoz csalódást. A lehetőségek – mint a filmben bemutatott tudományos kísérlet következményei – ugyan nem nyugtalanítóak, ám nem árt némi óvatosság és valamiféle alázat a korábban elfogadott véglegesnek tekintett ideális formátum iránt. Nehéz elképzelni, hogy a Volt egyszer egy Vadnyugat, A halál ötven órája vagy akár A tanú 3D-ben több lesz, mint az eredeti volt. Előbb-utóbb valaki ki fogja próbálni.

©

Jurassic Park 3D

amerikai film

Rendezte: Steven Spielberg

Főszereplők: Sam Neill, Jeff Goldblum, Laura Dern, Richard Attenborough

hvg.hu-értékelés: Jurassic Park (1993) 3,5/5, Jurassic Park 3D (2013) 4/5

(A film május 2-ától látható a mozikban.)

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Koronavírusos a paksi atomerőmű egy dolgozója

Koronavírusos a paksi atomerőmű egy dolgozója

48 óra alatt dobta össze két magyar programozó az appot, ami sokat segíthet a mentősöknek

48 óra alatt dobta össze két magyar programozó az appot, ami sokat segíthet a mentősöknek

Kilencezer fölött a járvány áldozatainak száma Spanyolországban

Kilencezer fölött a járvány áldozatainak száma Spanyolországban