szerző:
Bakos Dalma

Idén ötvenéves a debreceni rockzene, aminek az alkalmából egy 10-15 fős munkacsoport alakult volt és jelenlegi zenészekből, akik önként és dalolva szerveznek egész évben különböző kultúrális programokat. A Friss Rádió műsorvezetőjét, Váradi Ferencet kérdeztük az eseményekről és a debreceni klubéletről.

Váradi Ferenc két és fél éves kislánya nekiment a könyvespolcnak. Leesett a rocklexikon, kinyílt a Mercur együttesnél, ami 1963-ban alakult. Ekkor jött rá Váradi, hogy pont 50 éves a debreceni rockzene, és hogy "ezzel valamit kezdeni kellene". A debreceni rádiós szerint nem nagyon voltak célok, az egyik helyi online lapnál indított egy sorozatot, amiben hetente kitett egy videót valamelyik debreceni együttesről, és írt hozzá pár sort is. A történet azonban elkezdett szélesedni, helyi barátok, volt vagy jelenlegi zenészek kapcsolódtak be a szervezésbe. Időnként összejöttek tervezgetni, mi mindent lehetne csinálni.

Program-program hátán

"A Modem pályázati referensét, Süli Andrást például megkereste egy képzőművész, hogy csinálna egy installációt ezzel kapcsolatban. Egy kaputelefonon lenne 50 gomb, bármelyiket megnyomva egy-egy debreceni együttes zenéjét lehetne meghallgatni" - meséli Váradi, akinek a nevéhez fűződik egyébként egy rocklexikon 1990-ből.

A Mercur 1963-ban
©

A nyár folyamán végül a város három pontján, a főtéren és két belvárosi közösségi házba kerül ki egy-egy zenegép, amin ingyenesen hallgathatók majd a debreceni együttesek beküldött dalai. Szeptember 8-án pedig 50 zenekar lép fel a város tíz pontján.

Amikor a munkacsoport belekezdett a szervezésbe, kiderült, alábecsülték a létszámot: 150 formáció jelentkezett, akik egyórás programot le tudnak nyomni. Szeptember 9-én pedig megismétlődik a Guiness-rekord gyanús program: a Friss Rádió 24 órában játszik csak és kizárólag debreceni zenét.

"Bárhol megtehették volna ezt, Budapesten, Londonban, Chicagóban, de még sehol nem valósították meg azt, hogy egy helyi adó egész nap kizárólag helyi együttesek számait játssza" - mondja.  És hogy mivel lehet megtölteni egy egész napot, hogy ne csak Tankcsapda szóljon? A júniusi kísérletnél például csak két számot játszottak a legismertebb debreceniektől, rajtuk kívül hallható volt Merkúr, Panta Rhei, Color, Ölveti Blues Band, Dr Valter Blues Társasága, Necropsia, Téglagyári Megálló, vagy a 2 Joints, akik még csak most érettségiztek, de a zenéjüket a Petőfi is játssza. De volt még Replika, vagy P. Box is, és a Nyilas Reni és barátai underground zenekar is.

A virágkarneválon is megjelennek majd egy kocsival augusztus 20-án. A Lux együttes tagja, Pikó Sándor, aki virágkocsikat tervez a virágkarneválra egy rockzenekari kompozíciót álmodott meg:  a 4-6 millió forintos költség vol az akadály, ám egy másik régi zenész előállt egy ötlettel: a saját autós cégének megrendeli a rockos virágkocsit, úgyis minden évben felvonulnak.

Elfeledett sztorik

Váradi Ferenc egyébként elmesélte, hogy az év során rengeteg izgalmas, és elfeledett történet került elő, amiket, ha minden jól megy, ki is tud majd adni egy könyvben, aminek a megírására pályázott. Ebben szó lesz többet között egy elfeledett történetről, a II. világháború utáni első magyarról, aki eltérített a repülőgépet. Az esetről nagyon keveset tudni, a '60-as években ugyanis erről nem lehetett publikálni, csak susmogtak róla az emberek. Egy debreceni zenész, az egykori Rangers együttes énekese rendhagyó módját választotta a disszidálásnak: egy utasszállító repülőgépet térített el.

De a helyi beat-zenészek közül került ki például Alex Szalay, aki ma a Johns Hopkins Egyetem professzora,  az amerikai virtuális obszervatórium irányítója. Szakterülete az elméleti asztrofizika, a galaxisok képződése. Ő volt régen a  Panta Rhei gitárosa, akkor még Szalay Sándornak ismerték. A Szalay-testvérek azonban másban is nagyot alkottak, a Muzix81 család a nyolcvanas évek második felében igazi áttörést jelentett a nemzetközi piacon. A Szalay András és Szalay Sándor által jegyzett szerkezett gyakorlatilag egy mai külső hangkártya funkcióit látta el, összeköttetést teremtve a számítógép és egy külső, analóg szintetizátor billentyűzete közt. A hozzá készült program segítségével lehetségessé vált a számítógépes zeneszerzés, melynek a nyolcvanas évek heroikus kukadob refrénjein túl a mai elektronikus zenék félgenerációs őseit is köszönhetjük.

Sőt, volt olyan is, hogy egy debreceni dobos nyugatról szerezte meg a hangszerét, az osztrák-magyar határtól már a saját kocsiján vitte haza az értékes dobszerkót. A hetvenes években, amikor még vezetékes telefonja sem volt mindenkinek, olyan hamar elterjedt a vásárlás híre zenész körökben, hogy akkori fővárosi sztárzenekarok tagjai látogattak a cívisvárosba, csak, hogy megnézhessék az új szerzeményt.

Hakni helyett

A munkacsoport a debreceni közgyűlésnek is beadott egy, már Budapesten is működő javaslatot, ami azt kezdeményezi, hogy az önkormányzati rendezvényeken szorítsák vissza a playback- fellépők számát. Még ha nem is lehet teljesen "száműzni", a cél, hogy városi rendezvényeken legalább felezzék az arányt, és kevesebb megasztáros, vagy x-faktoros sztárt hozzanak a városba. "A gázsijuk 200 ezertől indul. Ha a fele összeget a debreceni zenészek kapnák meg, egy élő produkcióért, az már sikert lenne" - mondta Váradi Ferenc. Nem pluszpénzt kérnek, hanem lehetőséget, tette hozzá, és állítólag egyelőre tetszést keltett az ötlet a városházán, pártállástól függetlenül.

Beadvány a kevesebb playback-ért. A kép baloldalán Váradi Ferenc
©

Újra Debrecenben lehet a világsztár

Az 1960-as évek közepén jött az első nyugati csapat, a Nashville Teens a debreceni Aranybika Szálló Bartók termébe, akik annak idején nagy sztárok voltak. Az Ötvenéves a debreceni rockzene Facebook-oldalra rátalált az egykori énekes, Ray Phillips, aki felvette a szerkesztőkkel a kapcsolatot. "Meghívtuk Ray Phillips pedig minimális dolgokat kért cserébe: repülőjegyet, és átszámítva 150 ezer forintos tiszteletdíjat. Ezen felül azt kérte, hogyha még megvan, szeretné megnézni azt a helyet, ahol annak idején fellépett. Kitaláltuk, hogy ő énekelne, régi debreceni zenészek betanulnák a számokat, és kísérnék." Egy rádiós roadshow miatt azonban megdőlt a terv, amit augusztus 20-ára terveztek: "talán októberben bepótoljuk" - ígéri a szervező.

Bezzeg a régi szép időkben

Ács Enikő és a Panta Rhei
©

"Szeretnénk egy zenészklubot, ahol a zenészek heti vagy havi rendszerességgel tudnak találkozni, és fellépni". Valószínűleg nem lenne rentábilis, nem hiába nincs elég élőzenés hely vidéken. "Kényelmes lenne a kereskedelmi médiára fogni, hogy a torkunkon nyomják le a szemetet – persze azok is ludasak – , de ennek nagyrészt pénzügyi okai vannak. A jogdíjaktól kezdve mindenféle terhet rányomnak a szórakozóhelyekre, amiknek az üzemeltetői gyakran elvárják, hogy szinte -vagy teljesen - ingyen lépjenek fel a zenekarok" - magyarázza Váradi.

"Az élőzenéből ma Magyaroszágon nagyon kevesen tudnak megélni. Sokan hakniznak, kimennek külföldre. Mások 6-7 zenekarban játszanak, esetenként keresnek 20-30 ezer forintot. A fesztiválszervezők is lenyomják az árakat, mert hatalmas adókat rónak ki rájuk. Vagy jön egy eső, ami mindent elmos, tehát rizikós befektetés. A zenekarok pedig egymás alá licitálnak, a kicsik örülnek, ha játszhatnak. Előfordul, hogy fizetnek egy sztárzenekarnak, hogy felléphessenek előttük." De kőprofi szinten sem jobb a helyzet: ismert együttesek is örülnek havi 5-6 bulinak, neves zenészek 15 ezer forintért már viszik is a zenekart, és átverések is előfordulnak. Vannak olyan "buktafesztiválok", melyek anyagi háttér nélkül befulladnak, vagy nem fizetnek egyáltalán. Ha ez az első nap kiderül, a zenekarok meg adják tovább az infót, így a második napra leszervezett fellépők már el se mennek.

Kossuth-díjra is jelölnék

És régen hogy volt? "Munkásőrök álltak géppisztollyal a színfalak mögött, nehogy valaki rendszerellenes megmozdulást tegyen"-  mesélik az egykori Color zenekar tagjai a régi Metronóm fesztiválról. A kerek évforduló sok régi zenészt és sztorit hozott össze. "Bár élőben volt a műsor, de előtte ugyanabban a ruhában le kellett adni a produkciót, hogyha valami történik, le lehessen adni a korábban felvett anyagot"- emlékeznek vissza a debreceniek.

"Aztán a kilencvenes években volt egy újabb klubos fellendülés, ekkor indult a Sziget is, hatalmas volt az érdeklődés. Ez lecsengett. Régen, ha fellépett a Bikában a Horváth Charlie, tudtam, ki lesz a monitorkezelő, hogy ki hangosít, de ha már ő ott lesz, akkor mindenki mással is össze tudtam futni. Most, hogy lényegesen kevesebb az élőzenei koncert, a zenészek kicsit magányosabbak."

Az ötvenéves a debreceni rockzene munkacsoport folyamatosan új ötletekkel áll elő, amiknek egy része átnyúlik 2014-re is. A legújabb akciójuk keretében például azt javasolják, hogy terjesszék elő Kossuth-díjra az Ötvenéves debreceni rockzenét, erre keresik a lehetőségeket. Az adományozás szabályai nem zárják ki a művészeti csoport jelölésének a lehetőségét, és úgy érzik, a debreceni zenészek az elmúlt 50 évben letettek annyit az asztalra, mint az Illés, az Omega, vagy az LGT.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ma is viharos idő lesz, a hőségriadó egy megyében maradt

Ma is viharos idő lesz, a hőségriadó egy megyében maradt

Szívinfarktust kapott Andrea Camilleri, a legnépszerűbb olasz krimiíró

Szívinfarktust kapott Andrea Camilleri, a legnépszerűbb olasz krimiíró

Útépítés kezdődik Dunakeszi és Göd között, változik a forgalmi rend

Útépítés kezdődik Dunakeszi és Göd között, változik a forgalmi rend

Leszúrta egy 13 éves lány az apját Galgahévízen

Leszúrta egy 13 éves lány az apját Galgahévízen

Handó Tünde visszavágott a fővárosi bíráknak

Handó Tünde visszavágott a fővárosi bíráknak

Rengetegen halnak meg minden évben, mert nem veszik komolyan ezt a tanácsot

Rengetegen halnak meg minden évben, mert nem veszik komolyan ezt a tanácsot