szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Délelőtt 10-től a világ mintegy ezer magyar nyelvű iskolájának tanulói szavalták egyszerre a Himnuszt. A verselés nem volt éppen nézőbarát, technikai okokból ugyanis gongütésre elnémult a Youtube-csatorna. Hogy mit jelent a részt vevő gyerekeknek Kölcsey Ferenc verse, nem tudjuk, de néhány fővárosi diákot megkérdeztünk erről. Az Erkel Ferenc által megzenésített művet többször átdolgozták, az utóbbi három évben például le is lassították, és fel is gyorsították.

Még nem tanulták irodalomórán, de természetesen ismerik, és megvan a véleményük a Himnuszról az általunk megkérdezett diákoknak. Úgy vélik kicsit lehangoló, és – főleg az énekelt első versszak – a magyarokkal történt negatívumokat hangsúlyozza ahelyett, hogy biztatást nyújtana, vagy kihangsúlyozná, mennyi jó dolog is történt velünk.

A 13-14 éves gyerekek véleményét itt nézhetik meg:

 Együtt szavalnak

A Himnusz ünnepén (ami 1989. óta egyben a Magyar Kultúra Napja) idén először valósult meg Szőcs Géza kormánybiztos kezdeményezése, az Együtt Szaval a Nemzet program. Lényege, hogy a reggeli felkészülés és Jordán Tamás rövid beszéde után 10-kor számos iskola – köztük több határon kívüli magyar iskola – diákjai a Google+ Hangouts on Air funkcióján keresztül közösen szavalták el a Himnuszt.

Az erre kialakított csatornán követhettük volna végig a három gongütés után kezdődött eseményt. A központi helyszín idén a budajenői iskola volt, ahol Jordán Tamás vezényelte a szavalókórust, s ehhez kapcsolódhattak a többiek. Az esemény az általános iskola tájékoztatása szerint rendben lezajlott, sajnos a Youtube-on csak a "bemelegítést" élvezhettük végig, a hang ugyanis éppen a gongütések után megszűnt, így csak némán követhettük (a videó utolsó néhány perce), amint Jordán Tamás vezényel. A Google sajtósa lapunknek annyit mondott, hogy ők csak biztosították a Hangouts on Air szolgáltatást, de hogy milyen kép- és hangjeleket továbbítanak az ügyfelek, azt ők nem tudják szabályozni. 

A projekt technikai vezetője viszont lapunkkal közölte, a hang elnémítása tudatos és előre bejelentett volt, mert enélkül az eseménybe bekapcsolódó mintegy ezer iskola saját felvételén behallatszott volna a budajenői gyerekek hangja, és ez rontotta volna a helyi felvételek hangminőségét.A Youtube-ra azonban folyamatosan töltik fel az iskolák által beküldött videókat.

Április 11-ig – a magyar költészet napjáig – a részt vevő iskoláknak lehetőségük lesz további szavalatokat is feltölteni, és a legnézettebbeket, illetve a legnagyobb tetszést kiváltókat jutalmazni is fogják.

„Érett ésszel, józanon”

Kölcsey 1822 végén kezdhette írni a Himnuszt, a mai születésnapja csak a véglegesnek tekintett verzió letisztázásának az évfordulója. A vers ihletője egy a Szépliteraturai Ajándék című folyóiratban 1821-ben megjelent, tévesen Balassinak tulajdonított, igazából Rimay János által írt vers volt – írja Nyáry Krisztián. Kölcsey alig írt verset ekkoriban, de az Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép… kezdetű költemény ihlető erővel hatott rá. Felszólításnak érezte a vers záró sorait: „Ó, kedves nemzetem, hazám, édes felem, / Kivel szerelmetes mind tavaszom, telem, / Keseregj, sírj, kiálts Istenedhez velem; / Nálad, hogy szeretlek, legyen e vers jelem!”

Gyermekek a Lánchíd pesti hídfőjénél, ahol az MTVA a Magyar Rádió Gyermekkórusával és kisiskolások részvételével forgatta a köztelevíziókban sugárzott új himnuszt
©

Kölcsey egy általa lebecsült lapba, Kisfaludy Károly Aurórájába küldte el versét, ahol 1828 decemberében jelent meg Hymnus címmel. A költő soha nem tartotta e költeményét igazának jónak, élete végén írott önéletrajzi levelében összefoglalta, melyek e korszakának legfontosabb versei: a Hervadsz, hervadsz, szerelem rózsája, az Ültem csolnakomban és a Vanitatum vanitas. A költő sem itt, sem hátramaradt leveleiben és prózai műveiben sem említette meg soha Himnusz című versét! 1838. augusztus 24-én Kölcsey Ferenc úgy halt meg, hogy soha nem gondolt rá: műve egyszer mindenki által ismert nemzeti himnusszá válik.

1844-ben pályázatot írtak ki a vers megzenésítésére, amit Erkel Ferenc „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával nyert meg. A nyertes pályaművet először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. (A pályázatról és a vers nemzeti himnusszá válásáról további érdekességeket itt olvashat.)

A Himnusz zenéje eredetileg nem volt olyan szomorú darab, mint ahogy ma ismerjük. Az 1920-as években, a trianoni döntést követően kezdett el lelassulni, hangsúlyozva az újabb történelmi tragédiát. A ma ismert változatot 1938-ban Dohnányi Ernő dolgozta ki. Az 50-es években Révai József és Rákosi Mátyás is tervbe vette ugyan, hogy Illyés Gyulával új himnuszszöveget írat, és azt Kodály Zoltánnal megzenésítteti, ám ők nemet mertek mondani a felkérésre.

Gyorsítjuk, lassítjuk

Kölcsey Ferenc – mintegy 30 nyelvre lefordított – művét 1989 őszén vették a hatóságok jogszabályi védelem alá, az alkotmány szövegének része lett a Himnuszra való utalás. Az alkotmányt váltó alaptörvénybe eredetileg be akarták szerkeszteni a Himnusz kottáját is, ám ez végül kimaradt, de a szöveg a Himnusz első sorával kezdődik.

Diákok szavalják közösen a Himnuszt a nyíracsádi Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola aulájában
©

A kormány 2010-es regnálása óta többször is hozzányúlt egyébként a Himnuszhoz. 2011-ben Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter írt levelet az összes magyarországi közoktatási intézménynek, amelyben „a Himnusz és a Szózat könnyebben énekelhető változatát" ajánlotta nekik még a nyári évzáró ünnepélyek előtt. Erkel művét mélyítették (G-helyett egy kvarttal lejjebb, D-ről kezd a kórus), és a verzió emellett picivel lassabb is lett.

Itt meghallgatható a lassított változat.

Tavaly viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság „kedvéért” egy felgyorsított, pattogós verziót vetetett fel a Magyar Olimpiai Bizottság a MÁV Szimfonikus Zenekarral. A zeneszerző által Esz-dúrban és énekkari-zenekari előadásra megfogalmazott kompozíciót zenekari változatban és B-dúr hangnemben rögzítették, valamint a két és fél perces művet másfélre kurtították.

Itt meghallgatható az gyorsított változat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szíriai kormányerők haladnak északkeletre, hogy útját állják a török támadásnak

Szíriai kormányerők haladnak északkeletre, hogy útját állják a török támadásnak

Jakus Ibolya: A győri legényanya

Jakus Ibolya: A győri legényanya

Tarlós: "Lehet sok mindent mondani, de nem érdemes mesélni"

Tarlós: "Lehet sok mindent mondani, de nem érdemes mesélni"

Káel Csaba tisztogatásba kezdett

Káel Csaba tisztogatásba kezdett

Kormányon marad a Jog és Igazságosság Lengyelországban

Kormányon marad a Jog és Igazságosság Lengyelországban

Viharos kampány után Pikó András Józsefváros új polgármestere

Viharos kampány után Pikó András Józsefváros új polgármestere