Még nem tanulták irodalomórán, de természetesen ismerik, és megvan a véleményük a Himnuszról az általunk megkérdezett diákoknak. Úgy vélik kicsit lehangoló, és – főleg az énekelt első versszak – a magyarokkal történt negatívumokat hangsúlyozza ahelyett, hogy biztatást nyújtana, vagy kihangsúlyozná, mennyi jó dolog is történt velünk.
A 13-14 éves gyerekek véleményét itt nézhetik meg:
Együtt szavalnak
A Himnusz ünnepén (ami 1989. óta egyben a Magyar Kultúra Napja) idén először valósult meg Szőcs Géza kormánybiztos kezdeményezése, az Együtt Szaval a Nemzet program. Lényege, hogy a reggeli felkészülés és Jordán Tamás rövid beszéde után 10-kor számos iskola – köztük több határon kívüli magyar iskola – diákjai a Google+ Hangouts on Air funkcióján keresztül közösen szavalták el a Himnuszt.
Az erre kialakított csatornán követhettük volna végig a három gongütés után kezdődött eseményt. A központi helyszín idén a budajenői iskola volt, ahol Jordán Tamás vezényelte a szavalókórust, s ehhez kapcsolódhattak a többiek. Az esemény az általános iskola tájékoztatása szerint rendben lezajlott, sajnos a Youtube-on csak a "bemelegítést" élvezhettük végig, a hang ugyanis éppen a gongütések után megszűnt, így csak némán követhettük (a videó utolsó néhány perce), amint Jordán Tamás vezényel. A Google sajtósa lapunknek annyit mondott, hogy ők csak biztosították a Hangouts on Air szolgáltatást, de hogy milyen kép- és hangjeleket továbbítanak az ügyfelek, azt ők nem tudják szabályozni.
A projekt technikai vezetője viszont lapunkkal közölte, a hang elnémítása tudatos és előre bejelentett volt, mert enélkül az eseménybe bekapcsolódó mintegy ezer iskola saját felvételén behallatszott volna a budajenői gyerekek hangja, és ez rontotta volna a helyi felvételek hangminőségét.A Youtube-ra azonban folyamatosan töltik fel az iskolák által beküldött videókat.
Április 11-ig – a magyar költészet napjáig – a részt vevő iskoláknak lehetőségük lesz további szavalatokat is feltölteni, és a legnézettebbeket, illetve a legnagyobb tetszést kiváltókat jutalmazni is fogják.
„Érett ésszel, józanon”
Kölcsey 1822 végén kezdhette írni a Himnuszt, a mai születésnapja csak a véglegesnek tekintett verzió letisztázásának az évfordulója. A vers ihletője egy a Szépliteraturai Ajándék című folyóiratban 1821-ben megjelent, tévesen Balassinak tulajdonított, igazából Rimay János által írt vers volt – írja Nyáry Krisztián. Kölcsey alig írt verset ekkoriban, de az Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép… kezdetű költemény ihlető erővel hatott rá. Felszólításnak érezte a vers záró sorait: „Ó, kedves nemzetem, hazám, édes felem, / Kivel szerelmetes mind tavaszom, telem, / Keseregj, sírj, kiálts Istenedhez velem; / Nálad, hogy szeretlek, legyen e vers jelem!”
Gyermekek a Lánchíd pesti hídfőjénél, ahol az MTVA a Magyar Rádió Gyermekkórusával és kisiskolások részvételével forgatta a köztelevíziókban sugárzott új himnuszt
MTI / Kallos Bea
Kölcsey egy általa lebecsült lapba, Kisfaludy Károly Aurórájába küldte el versét, ahol 1828 decemberében jelent meg Hymnus címmel. A költő soha nem tartotta e költeményét igazának jónak, élete végén írott önéletrajzi levelében összefoglalta, melyek e korszakának legfontosabb versei: a Hervadsz, hervadsz, szerelem rózsája, az Ültem csolnakomban és a Vanitatum vanitas. A költő sem itt, sem hátramaradt leveleiben és prózai műveiben sem említette meg soha Himnusz című versét! 1838. augusztus 24-én Kölcsey Ferenc úgy halt meg, hogy soha nem gondolt rá: műve egyszer mindenki által ismert nemzeti himnusszá válik.
1844-ben pályázatot írtak ki a vers megzenésítésére, amit Erkel Ferenc „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával nyert meg. A nyertes pályaművet először a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án és július 9-én. (A pályázatról és a vers nemzeti himnusszá válásáról további érdekességeket itt olvashat.)
A Himnusz zenéje eredetileg nem volt olyan szomorú darab, mint ahogy ma ismerjük. Az 1920-as években, a trianoni döntést követően kezdett el lelassulni, hangsúlyozva az újabb történelmi tragédiát. A ma ismert változatot 1938-ban Dohnányi Ernő dolgozta ki. Az 50-es években Révai József és Rákosi Mátyás is tervbe vette ugyan, hogy Illyés Gyulával új himnuszszöveget írat, és azt Kodály Zoltánnal megzenésítteti, ám ők nemet mertek mondani a felkérésre.
Gyorsítjuk, lassítjuk
Kölcsey Ferenc – mintegy 30 nyelvre lefordított – művét 1989 őszén vették a hatóságok jogszabályi védelem alá, az alkotmány szövegének része lett a Himnuszra való utalás. Az alkotmányt váltó alaptörvénybe eredetileg be akarták szerkeszteni a Himnusz kottáját is, ám ez végül kimaradt, de a szöveg a Himnusz első sorával kezdődik.
Diákok szavalják közösen a Himnuszt a nyíracsádi Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskola aulájában
MTI / Czeglédi Zsolt
A kormány 2010-es regnálása óta többször is hozzányúlt egyébként a Himnuszhoz. 2011-ben Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter írt levelet az összes magyarországi közoktatási intézménynek, amelyben „a Himnusz és a Szózat könnyebben énekelhető változatát" ajánlotta nekik még a nyári évzáró ünnepélyek előtt. Erkel művét mélyítették (G-helyett egy kvarttal lejjebb, D-ről kezd a kórus), és a verzió emellett picivel lassabb is lett.
Itt meghallgatható a lassított változat.
Tavaly viszont a Nemzetközi Olimpiai Bizottság „kedvéért” egy felgyorsított, pattogós verziót vetetett fel a Magyar Olimpiai Bizottság a MÁV Szimfonikus Zenekarral. A zeneszerző által Esz-dúrban és énekkari-zenekari előadásra megfogalmazott kompozíciót zenekari változatban és B-dúr hangnemben rögzítették, valamint a két és fél perces művet másfélre kurtították.
Itt meghallgatható az gyorsított változat.
