szerző:
Tossenberger Adél
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nemrég adták át a felújított Ferenciek terét, ami a napi rohanásban felfogott elmosódott képen túl sokkal többet is képes adni, ha elmélyedünk benne. Itt lehetett egykor Mátyás király vadaskertje, az Egyetemi Könyvtár előcsarnokát ravatalozásra is használták, és ide csempészték az első alkotmányos miniszterelnökünk holttestét az éj leple alatt. Mi maradt ebből? A felújítás eredménye a környékbeliek szerint szép, de a minősége silány.

"Behúztak a csőbe. Az egyik szerzetes barátom beszélt rá, én meg könnyelműen belevágtam" – ezzel magyarázza Kuzder Gellért, miért is nyitott kegytárgyboltot a Ferenciek teréről nyíló Ferences Bazárban, ahol rajta kívül még öt hasonló profilú üzlet működik. Aki csak átrohan a nemrég felújítva átadott Ferencieken, valószínűleg nem tudja, hogy a Kárpátia Étterem mellett nyíló udvarban igazi vallási birodalom van. Rózsafüzérek, tömjén, ikonok, vallásos könyvek és keresztek.

A Myro Kegytárgy öt éve van az udvarban, de az emberek csak most kezdik megismerni. Kuzder Gellért szerint szűkösen megy az üzlet, hiszen amit ő árul, nem létszükséglet, az üzlet fellendítésén pedig a Ferenciek tere felújítása sem segített. "Kegyetlenül zavaró volt, és nagyon sokáig tartott. Ennyi idő alatt a Fradi-stadion is felépült. Senki nem jött erre, és ez igen komoly károkat okozott" – magyarázza az üzlet vezetője, aki az eredménnyel sem teljesen elégedett. "A tér kialakítása jó, de a munka minősége gyatra. Van, ahol már most felbontották a díszburkolatot. Bottal járok, ezért tudom, hogy mozog a kövezet, és centis különbségek vannak a kövek között."

A Szent Gellért könyvesbolt eladóinak tetszik a tér, mert tágasabb, mint volt, a forgalmuk viszont nekik is visszaesett az átépítés idején, egyszer pedig egy vezetéket is elvágtak, ezért fél napig nem volt náluk áram.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

Már a KDNP sem az igazi

A szomszédos, Árpád-házi Szent Margit nevét viselő boltban egy nyolcvanéves úriember vezeti az üzletet, aki irigylésre méltó frissességgel közli, hogy messze van még a nyugdíj. Ő is elégedett az új Ferenciek terével, de mivel harminc évig élt külföldön, megjegyzi, hogy arrafelé az a szokás, hogy egy felújítás során megtérítik az üzletek kárát. Itthon ilyesmire nem számít, hiszen ahogy fogalmaz: már a KDNP-ben is csalódott.

Szívesen beszélget a betérőkkel vallási kérdésekről, de velünk az élete legmozgalmasabb pillanatait osztja meg. Hogy húszévesen szívrohamot kapott, mert "túlzásba vitte a jógát", vagy hogy Münchenben szállodaigazgatóként háromszor annyit keresett, mint Orbán Viktor, és tizenkét öröklakást hagyott maga után, amikor elhagyta a várost.

"Nem kicsit van jelen a válság"

Az udvarban kicsit kilóg a sorból a zipzárüzlet, ami 54 éve működik ugyanazon a helyen. Kopott falak és avítt bútorok, cigarettaszag, a háttérben a Klubrádió szól. Az üzletben némileg ellentmondanak az eddigieknek. Állítólag itt húsz éve semmi nem változott a válságot leszámítva, ami "nem kicsit van jelen", aki pedig akarta, akkor is megtalálta őket, ha fel volt túrva a tér. Az ő forgalmukon ez nem változtatott.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

Nem úgy a zömmel turistákból és protokollrendezvényekből élő Kárpátia Étteremén, ahol a felére zuhant a forgalom. Az étterem 1877 óta működik ezen a helyen, akkoriban sokszor a Ferences templomig nyújtózott az asztalra várók sora.

1925-ben a híres vendéglátó dinasztia, a Spolarich család vette meg, és a kor ismert művészeinek bevonásával hangulatos termeket alakítottak ki benne. Ezeket láthatjuk ma is, belekóstolva a magyar gótika és a török elleni harcok hangulatába. Az árai középmagasak, egy főételt 4-7000 forintért kapunk meg, viszont azon kevés helyek közé tartozik, ahol a mai napig van élő cigányzene. Nem véletlen, hogy a magyar vendégek leginkább nosztalgiázni járnak ide.

Erre sétált Mátyás király

Érdekes, hogy egyes történelmi források szerint a szomszédos telken lehetett Mátyás király vadaskertje, és kerti lakja is. Itt most az a Ferences Templom áll, ami leégett a török megszállás alatt, 1541-ben pedig dzsámivá alakult. A ferencesektől akkor a templomukat és a kolostorukat is elvették, ezért kénytelenek voltak titokban működni tovább egy eldugott kolostorban.

Az 1743-ban elkészült új templom történetének egyik legizgalmasabb része, amikor egy ferences pap segítségével az éj leple alatt a Rókus Kórház halottas kamrájából a templom kriptájába hozták a kivégzett Batthyány Lajos holttestét. A teljes nevét sehova sem merték felírni, a kőbe csak a monogramját vésték bele: G.B.L. Batthyány 1870-ig volt itt eltemetve.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

Az állam mást akart

A már említett ferences kolostor nagyjából a mostani ELTE Egyetemi Könyvtár helyén volt, ami 1777-ben kapta meg az épületet. Az 1860-as évekre tarthatatlanná vált odebenn a helyzet, a könyvek a folyosókon és a lépcsőházakban voltak, a kolostor pedig roskadozott. Így lett az ELTE most is látható könyvtára a magyar történelemben az első állami pénzből létesített önálló könyvtárépület. Az Országos Széchényi Könyvtár megalapításáig gyakorlatilag országos könyvtárként működött.

Az épület persze nem olyan lett, ahogy azt az akkori igazgató Toldy Ferenc elképzelte, mert amíg ő egy modern, praktikus könyvtárat látott volna szívesen, addig a minisztérium egy mutogatni való, reprezentatív palotát akart felépíteni a pénzéből. Az utóbbi terv érvényesült, melynek köszönhetően a könyvtár hatalmas, de kihasználhatatlan előcsarnoka évtizedekig ravatalozásra is szolgált. Egyes leírások szerint a raktárban hétméter magas polcok voltak, aminek a megmászásával az ott dolgozók állandóan kockáztatták a testi épségüket. Az előtér mellett szintén nagyon impozáns a díszteremként is funkcionáló olvasóterem, melynek falait Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.

Fűzős cipő, csipkekötő

A tér szerves része a vendéglátós blokk, középpontban az 1968 óta ott trónoló retro Ibolya presszóval, ahol kezdetekben a felszolgáló hölgyek magas szárú fűzős cipőt viseltek, fejükön kis csipkekötővel, az itallapon pedig a Bon-Bon Meggy szerepelt a legelőkelőbb helyen. Klasszikus hely a Centrál Kávéház, amely az irodalmi élet egyik legfontosabb központja volt. Azon túl, hogy rendszeresen találkoztak itt A Hét és a Nyugat szerkesztőségének tagjai, itt kérte meg Babits Mihály Tanner Ilona (Török Sophie) kezét, és itt észlelte Karinthy Frigyes betegségének első tüneteit. Műtétje után a Centrálban kezdte el írni az Utazás a koponyám körül első vázlatait.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

Az Ibolya mellett sorakozik a Bonnie és Clyde, a Cheho, és a Kelta, ahol szintén elmesélik, mennyi veszteséget hozott számukra a tér felújítása (ők 20 százalékra becsülik a kiesést), de azt is hozzáteszik, hogy ennek még most sincs vége, és bár sokszor nagyon jó idő van, a flexelés miatt nem tudják kinyitni az ajtót.

A térnek ezen a felén volt az Atheneum Nyomda is, Petőfi első számú kiadója. Ők adták ki Madách Az ember tragédiáját, Széchenyi és Kossuth Lajos műveit, de Bajza, Csokonai, Arany, Tompa és Vajda írásai is tőlük kerültek ki.

Királyi vizit

A térnek ezzel együtt is ez a legélőbb része, a Klotild paloták felé közeledve pedig egyre szomorúbb a kép. Könnyedén elmegyünk például az egykori Királyi Bérpalota mellett, aminek most egy nagyobb élelmiszerüzlet, bankok, pékség és fodrászat vannak az aljában, pedig az épület gyönyörű. A 20. század elején a Klotild paloták és a Gresham-palota mellett ez volt az egyik legelegánsabb és legdrágább bérház. A házat Ferenc József is meglátogatta, a hintóból kiszálló király fotóját az Új Idők képes hetilap közölte.

Amikor épült, főnemesek és magas rangú államhivatalnokok lakták. Szintenként hat darab, hat-nyolc szobás lakás volt, konyhával, kamrával, két fürdőszobával, két vécével, és cselédszobával. A 80-as évek végére viszont nagyon leromlott az épület állapota, és 15-20 évig állt feldúcolva.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

Ma az épületbe lépve kellemes meglepetés vár minket, de sajnos lefotózni nem lehet a szépen felújított belső tereket, ehhez ugyanis a jelenlegi 103 albetét tulajdonosainak hozzájárulása kéne. Az egyik sétálni induló nyugdíjas néni vehemenciáját megtapasztalva pedig gyorsan belátjuk, hogy ez nem lenne egyszerű. A portás, aki évtizedek óta ott lakik, elmeséli, hogy már nem különösebben izgalmas itt élni, bár a lakásából remekül rálát a Gellért-hegyre, a harmadikon pedig már nem is olyan zajos.

Pangás

A dráma a környékbeliek által csak Matildnak nevezett, déli Klotild palotánál indul, ami hiába hatalmas, impozáns és gyönyörű, teljesen üresen áll. A poros ablakokon ott virít a Fuck Police felirat, az egykori LIDO kaszinó ajtaján pedig ott az üzenet: "We are closed. Do not try to open the door. (Zárva vagyunk. Ne próbálja meg kinyitni az ajtót.)" Belesve azt is látjuk, hogy az előtérben mozdítatlanul ott állnak a korábban használt bútorok.

Kaszinó-gate

A parlament 2012 őszén egyik napról a másikra megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését. Jelenleg Magyarországon mindössze három kaszinó működik: a korábban Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino, a Tropicana a Szerencsejáték Zrt. tulajdona, a Casino Sopronban pedig a Casinos Austria GmbH rendelkezik minősített többségű befolyással, a Szerencsejáték Zrt. pedig kisebbségi tulajdonos.

A magyar érdeklődők ennél részletesebb tájékoztatást is kapnak: "Ma éjfélkor a kormány és az országgyűlés döntésének értelmében be kell zárnunk. Szeretnénk megköszönni Önöknek, hogy minket választottak, kívánunk Önöknek sikeres életet és kiváló egészséget. Egyszer talán még találkozunk."

A helyzet az épület Duna felé eső részén sem jobb, onnan a Budapest Galéria költözött ki, és most kibelezve tátong a földszinten az az üzlethelyiség is. Egy szemfüles művész mindenesetre kihasználta a szabad felülete, és a kirakatra írta: Krétarajzok, falfestmények, 06 20 9339 559.

Ebben az épületben működött 1901-től a Belvárosi Kávéház, amelynek a neve a mai napig ott van a palota falán. A második világháború után ez az üzlet nyílt meg elsőként a fővárosban, Krúdy Gyula pedig itt írta meg a Szindbád történetek nagy részét.

Az északi épületben jelenleg az ötcsillagos Buddha Bar Hotel van, amelyet jordán üzletemberek cége alakított ki, és amelyben 102 szoba és lakosztály van, több közülük két- illetve háromszintes. A hotel 2012-es megnyitóján Orbán Viktor is ott volt, és arról beszélt, milyen fontosnak tartja kormány az arab világ felé való nyitást.

Egy cserép, egy Suzuki

A Párizsi Udvarban ennél is szomorúbb a helyzet. Minden le van zárva, hogy ne lopják szét, a még bejárható udvart pedig folyamatosan két biztonsági őr védi a betolakodóktól és a rongálóktól. Egyikük – a Dohányozni tilos! tábla előtt üldögélve egymás után szívva a cigiket – elmeséli, hogy fönt borzalmas állapotok uralkodnak, és nem csak a fölső szinteken ázik be az épület, de esős időben még az őrök földszinti kuckója is nedvesedik.

Kattintson Nagyítás-fotógalériánkért!
©

"Jönnek vevők, de van, aki föl sem megy. Műemlék épületről van szó, ezért mindennek maradnia kell" – magyarázza az őr, aki úgy tudja, hogy kétmilliárd forintért árulja az önkormányzat az épületet, de állítása szerint még vagy húszmilliárdot rá kéne költeni, ami azért túlzó becslésnek tűnik. Korábbi sajtóinformációk szerint másfél milliárd forintra lenne szükség az épület rendbetételéhez.

A valódi Párisi-ház egyébként nem az az épület volt, amit most látunk, hanem egy Pollack Mihály tervezte különlegesség, amelyben először ötvösök, később pedig cipősök dolgoztak, "illatosítva a környék levegőjét". Ezt a házat akkor a legmutatósabb pesti látványosságként hirdették, és amikor a királyi pár 1820-ban idelátogatott, ez volt az egyetlen épület, amit kivilágítottak. Bár egykor itt voltak a legelőkelőbb divatüzletek, 1906-ban már arról írtak a lapok, hogy meg vannak számlálva az épület napjai. A cikkek ősz hajszálhoz hasonlították, amely nem illett bele a fiatalságát féltékenyen őrző Budapest imázsába.

A Belvárosi Takarékpénztár végül 1906-ban megvette, egy év múlva pedig lebontatta az épületet, és saját székházat emelt a helyére, a város akkori legdrágább telkén. A megbízást Schmahl Henrik építőmester kapta, akinek tervében izgalmasan keveredett az arab, a mór és a gót stílus. Ezt láthatjuk, illetve javarészt nem láthatjuk ma is. Amikor néhány évvel ezelőtt az épület még nem volt lezárva, hatalmas kuriózumnak számított, és komoly embertömeget vonzott egy-egy házibuli. A későn érkezők örültek, ha a gangról bejutottak a konyhába.

A tömb szinte egyetlen túlélője a Jégbüfé, ami 1952 óta működik a Ferenciek terén. Eleinte ifjúsági találkozóhely volt, saját készítésű fagylaltjáért pedig a 60-as években Csepelről, Kispestről és Erzsébetről is bejöttek az emberek. A minőség pedig most is adott.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Emberkísérlet a digitális detoxban: három nap internet és mobil nélkül

Emberkísérlet a digitális detoxban: három nap internet és mobil nélkül

Egy igenen múlik az evangélikusok új megállapodása a kormánnyal

Egy igenen múlik az evangélikusok új megállapodása a kormánnyal

Ezer embert helyeztek karanténba Tenerifén egy koronavírusos turista miatt

Ezer embert helyeztek karanténba Tenerifén egy koronavírusos turista miatt